Kulcsár Ádám

Thomas Alva Edison, a Menlo-parki varázsló

1093 bejelentett találmány, napi 18 óra munka, 25 milliárd dolláros haszon az emberiségnek, 19 világcég alapítása (köztük a még ma is ismert General Electric) – röviden ez jellemzi minden idők egyik legnagyobb, legismertebb és legtermékenyebb feltalálóját, Thomas Alva Edisont. Az impozáns adatoknak új színezetet ad, hogy a kutató mindössze 3 hónapig járt iskolába, az egyetemet pedig csak a katedra felőli oldalról ismerte.

A holland eredetű Edison család hetedik gyermekeként 1847-ben látta meg a napvilágot Thomas Edison. Második, Alva nevét annak a kapitánynak a tiszteletére kapta, aki 8 évvel korábban a családot kimenekítette a zavargó Kanadából. A fiatal Tomot gyenge hallása miatt az iskolatársai gyakran kigúnyolták, s zavaros fejűnek nevezték. Míg az ohio-i gyerekek zsebpénzükből édességet vásároltak, a kis kutató otthoni kémiai laborját bővítette a kísérletekhez szükséges eszközökkel. A szabadidejében Karl Remigius Fresenius német vegyész kétkötetes analitikai kémiáját és Michael Faraday angol fizikus könyvét olvasgató 12 éves Thomas a Portland és Toronto közti Grand Trunk nevű vasútvonalon gyümölcs- és újságárusítással gyűjtött pénzt, majd 14 évesen – kihasználva a polgárháború okozta híréhséget – önálló folyóiratot indított The Weekly Herald néven. Összebarátkozott a mozdonyvezetőkkel, akik megengedték neki, hogy a poggyászkocsiban kutatólabort működtessen, mindaddig, amíg egy zökkenőnél egy rosszul tárolt foszforrúd ki nem ugrott a helyéről, s a levegővel érintkezve lángba borította a szerelvényt.

Találmányról találmányra

A 15 évesen állás nélkül maradt Edison vándor távírásznak állt. A keleti part több városában is felbukkant, majd időközben kitanulta a szakmát. Ezen állásából kétszer csapták ki. Az első alkalommal azért, mert a saját maga által összeszerkesztett távírógépével bekerült a helyi újságba, a főnöke viszont nem tűrt meg nálánál nagyobb hírességet. Másodszor a Franciaországból frissen importált új tánc, a kánkán „irodai mívelése” adott ürügyet kirúgására.
Első szabadalmát 22 évesen adta be: elektronikus szavazatszámlálóját azonban még sokáig nem használták. Az eszköz, bár lényegesen megkönnyítette a kongresszusi szavazást, a képviselők mégis jobban bíztak a kézfeltartásban. A cseppet sem csalódott fiatalember az amerikai ipar központjába, New Yorkba ment szerencsét próbálni. Távíró szerkezetének továbbfejlesztéséért egy tőzsdecég 40 000 dollárt fizetett, mivel Edison második szabadalma, a „gold printer” jelentős előnyhöz juttatta őket a tőzsdepiacon a versenytársakkal szemben.

Az immáron anyagilag függetlenné vált Edison 1870-ben newarki házában gyárat alapított, ebből fejlődött ki az Edison Electric Company, azaz Amerika legnagyobb villamossági vállalata. Egy évvel később feleségül vette Mary Stillwell betanított munkásnőt, aki egy fiú és egy lánygyermekkel ajándékozta meg őt. Edison munkaszeretetére és elhivatottságára jellemző az az anekdota, mely szerint az esküvői ebéd közben felállt, hogy megnézze, minden rendben folyik-e a laboratóriumban. Az ünnepi ebédhez csak néhány óra után, alkalmazottai nógatására tért vissza.

A teljes cikk a 2012 TAVASZ számunkban olvasható.

Rendelje meg a kiadványt!
megrendelem a számot
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. nyári száma