Visszautasította az eretnekség vádját Thomas Hobbes

Thomas Hobbes (Wikipédia / William Faithorne / CC BY 4.0)

Lelkész édesapja részeges és akaratos természetű ember volt, aki egy saját templomának kapuja előtt kitört verekedés után magára hagyta családját, három gyermekét jómódú kereskedő bátyja nevelte fel.

Thomas már négyéves korában írt és olvasott, végül Oxfordban szerzett diplomát. 1608-ban a nála alig idősebb arisztokrata, Lord William Cavendish tanítója lett, akivel beutazhatta Franciaországot és Itáliát.

Kezdetben az ókori görög és latin irodalom érdekelte, de utazásai közben megismerkedett az új filozófiai irányzatokkal, és rádöbbent, hogy az általa Oxfordban elsajátított skolasztikus filozófia lassan darabjaira hullik Kepler és Galilei felfedezéseinek nyomán.

Hobbes személyesen is megismerkedett Galileivel, Párizsban ismeretséget kötött olyan jelentős filozófusokkal, mint Marin Mersenne és Pierre Gassendi. Angliába visszatérve nekilátott filozófiai trilógiája – A polgárról, A testről és Az emberről – megírásának.

Az 1642-ben megjelent A polgárról akkora vitát kavart a polgárháború dúlta Angliában, hogy Hobbes kénytelen volt Párizsba menekülni. Egy évtizedet töltött száműzetésben, ahol 1646-ban a walesi herceg tanítója lett.

Thomas Hobbes 1652-ben térhetett haza, de a Protektorátus idején nem fogadták szívesen írásait, és ráragasztották a „malmesbury szörnyeteg” gúnynevet. Cromwell 1658-ban bekövetkezett halála után egykori tanítványa, II. Károly került a trónra, az ő védelmét élvezve Hobbes tekintélye megnövekedett.

Mégsem érezte magát teljes biztonságban, hiszen 1666-ban olyan törvény született, amely elrendelte a profán, ateista, istenkáromló művek felülvizsgálatát, különös tekintettel Hobbes főművére, a Leviatánra.

A Leviatán címoldala

Az idős filozófus rettegett attól, hogy eretneknek bélyegzik, így bebizonyította, hogy a cenzori jogokat gyakorló egyházi bíróság 1641-es megszüntetése óta nincs olyan angol bíróság, amely őt ezért felelősségre vonhatná, sőt eretnekségnek is csak a niceai hitvallással való szembeszegülés számít, amit ő nem tett meg.

Mindenesetre elővigyázatosságból művei ezután főként Amszterdamban jelentek meg. Nyolcvannégy éves korában írta meg önéletrajzát latin versformában, ezután még lefordította angolra Homérosz Odüsszeiáját és Iliászát. Thomas Hobbes 1679. december 4-én hunyt el.

Legfontosabb munkája, a Leviatán 1651-ben jelent meg Londonban, ezt Párizsból fejezetenként, hajón küldte haza Angliába. Az államfilozófia első klasszikus művében fogalmazta meg a társadalmi szerződés elméletét. Hobbes a természettudomány alapelveit az emberi társadalomra próbálta alkalmazni, innen a cím is: az állam a mesterséges ember, a bibliai szörnyről elnevezett Leviatán.

Az embert szerinte természetes állapotában az önfenntartási ösztön és kielégíthetetlen hatalmi vágy irányítja – ez mindenki harca mindenki ellen. Az emberek békére törekszenek, amíg lehet, de ha ez reménytelen, a háború eszközéhez nyúlnak, a viszálykodás három oka pedig a versengés, a bizalmatlanság és a dicsvágy. A hatalom- és békevágy közül végül az utóbbi kerekedik felül, és megtörténik az átmenet a természeti állapotból a polgári társadalomba.

A béke csak az állam révén jöhet létre, amikor a korábban harcban álló ember mindegyike szerződésben mond le természeti jogairól, kivéve az önvédelem jogát, és a hatalmat a szuverén, abszolút uralkodóra ruházzák. Az uralkodó nem szerződő fél, csak a társadalmi szerződés által születik meg, és feladata a megállapodás betartásának felügyelete, a társadalmi béke védelme.

Mivel a szerződést nem kötötte meg, azt nem is szegheti meg, és igazságtalan sem lehet, mert ez a szerződés be nem tartását jelentené. Az uralkodó csak méltánytalanságot követhet el, felelősségre nem vonható, és csak Istennek tartozik elszámolással. A szerződés azonban érvényét veszti, ha az uralkodó nem képes a béke biztosítására, az alattvalók védelmére.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

művészet

• Kezdetben még nagy felháborodást keltett Claude Monet festészeti stílusa
• Biedermeier mindennapok címmel nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 
• Munkácsy Mihály Golgotája a Szépművészeti Múzeumban lesz látható 
• Rodin utánzójának tartották, de egyedi líraiság jellemezte Camille Claudel szobrait 
• Új állandó kiállítás nyílt a Néprajzi Múzeumban 
• A magyar népi kultúra kincseivel várja az érdeklődőket a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása
• Picasso egyik alkotása lehet a hatvan éve egy pincében megtalált festmény
• Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben
• Koszta József eddig ismeretlen alkotására bukkant rá a szentesi múzeum