Vadnyugat, vadmacskák, veszélyes bankolás: a magánpénzek virágkora
2021. április 6. 14:48 Múlt-kor
Kis túlzással állíthatjuk, hogy a pénz története a bankok története. Ugyan különböző áruk betöltötték a pénz szerepét már azokban a korokban is, amikor még nem találjuk a banki tevékenység nyomait, de a mából visszatekintve a pénzhasználat egyértelműen összefonódott a bankok és bankárok működésével. A nagy állami bankok mellett a 19. század derekán a magánbankok, vasúttársaságok és földbirtokosok is bocsáthattak ki bankjegyeket. E kétes amerikai vállalkozások vadmacska-bankokként híresültek el.
Korábban
Régre visszanyúló előzmények
Az ókorban – ahogyan az Botok Katalin és Bódy László: Magyar pénz- és tőkepiaci rendszer című könyvben olvasható – nem működtek még a mai értelemben vett bankok, de a banki tevékenységhez hasonló funkciót töltöttek be a királyi raktárházak és a templomok, amelyek kölcsönügyleteket is lebonyolítottak.
A Kr. e. 4. századi Athénban már megjelentek a bankok őstípusai. Kínában a bankjegykibocsátás a Kr. u. 10. században javarészt magánkereskedők kezében volt, mígnem a kormány úgy döntött – az állítólagosan megnövekedett csalások és vitás ügyek miatt –, hogy szabályozza az üzletet, és csak a legnagyobb kereskedőknek adott ki rá engedélyt.
Tudtad, hogy a bankok már a civilizáció hajnalán kinyitottak? Vajon hogyan működött az ókorban a hitelezés? Miként dőzsölt a századfordulón egy magyar bankár? Hogyan zajlott a kölcsönfelvétel évszázadokkal ezelőtt? Az OTPédia oldala könnyed stílusban, szórakoztató módon mutatja be modern életünk egyik legfontosabb szegmensét, a bankjegyek és a pénzintézetek világát. A-tól Pénzig.
A középkorban az olasz városállamokban alakultak ki a mai bankrendszer előzményei. Genovában a XII. században már biztosan működtek pénzkölcsönzők, akik a piacokon álltak az ügyfelek rendelkezésére. A bankárok pénzt váltottak, hiteleztek, letétüzleteket bonyolítottak. A 16. századi Velencében a magánbankárok a gazdasági élet meghatározó szereplői voltak. Ezt követően pedig sorra nyíltak meg az állami bankok is, így Velencében, Amszterdamban, Hamburgban, Londonban és a kontinens többi országában is. Ez azonban nem járt együtt azzal, hogy csak az államnak lett volna kizárólagos joga pénzt kibocsátani.
A banki tevékenységeket egyes időkben és helyeken jobban szabályozták, mint másutt, és előfordult, hogy alig kötötték feltételekhez, ami többé-kevésbé szabad banki tevékenységeket eredményezett. A szabad vagy magánbankok több mint 60 országban léteztek.
Skóciában 1716 és 1845 között működtek ilyen típusú pénzintézetek, amelyek stabilitásukkal és versenyképességükkel az egyik legfejlettebb bankrendszert valósították meg. A 19. századi Svájcban több kanton is engedélyezte a bankoknak a pénzkibocsátást. Svédországban az 1857-es bankválságot követően nőtt a magánbankok és magánpénz-kibocsájtók támogatása. Ennek a korszaknak a magánpénz-kibocsájtás 1901-es betiltása vetett véget.
Az Egyesült Államokban kicsit másképpen alakult a bankok története. 1791-ben itt is megalapították a központi Bank of the United States-et, amelynek működését 20 éves időtávban határozták meg. Ennek lejárta után kisebb zavar keletkezett, mivel az egyes államok szuverenitásukat féltve nem kívánták meghosszabbítani a bank engedélyét.
1816-ban végül ez a Second Bank of the United States létrehozásához vezetett, amely további 20 éven át működött. Ezt követte az úgynevezett „szabad tevékenység” időszaka, más néven a „szabad bankok kora”, amelyben minden bank – pontosabban banknak minősített szervezet –, amely megfelelt bizonyos feltételeknek, bocsájthatott ki bankjegyeket.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
művészet
- Kezdetben még nagy felháborodást keltett Claude Monet festészeti stílusa
- Biedermeier mindennapok címmel nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában
- Munkácsy Mihály Golgotája a Szépművészeti Múzeumban lesz látható
- Rodin utánzójának tartották, de egyedi líraiság jellemezte Camille Claudel szobrait
- Új állandó kiállítás nyílt a Néprajzi Múzeumban
- A magyar népi kultúra kincseivel várja az érdeklődőket a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása
- Picasso egyik alkotása lehet a hatvan éve egy pincében megtalált festmény
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben
- Koszta József eddig ismeretlen alkotására bukkant rá a szentesi múzeum
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
