Végleg megtörte a Római Birodalmat a 15 éven át dúló antoninusi járvány
2020. április 17. 17:57 Múlt-kor
Korábban
Teljes átalakulás
A járvány a 180. év körül alábbhagyott, eddigre mintegy ötmillió emberrel végzett. Ez a birodalom összlakosságának mintegy tizedének felelt meg, azonban régiónként különböző mértékű volt a pusztítás: míg egyes helyeket elkerült, máshol az emberek egyharmada veszett oda.
A rejtélyes betegség egyik leghíresebb áldozata maga Lucius Verus volt, aki időközben megszerezte a társcsászári méltóságot, azonban 169-ben meghalt. Napjainkban egyes járványkutatók szerint a 180-ban elhunyt Marcus Aureliusszal is még a járvány végzett.
A járvány több szinten fejtette ki hatását Róma erejére. Az egészséges munkaerő létszámának nagymértékű csökkenése miatt a gazdasági növekedés megtorpant, majd visszaesésbe váltott.
A betegség a hadsereget sem kímélte, aminek további negatív hatásai lettek: a nagyban lecsökkent állomány pótlására idővel szinte bárkit felvettek, így bűnözők, felszabadított gladiátorok és egyéb rabszolgák képezték a hajdanán legendás légiók gerincét.

Az egyszerre kieső rengeteg tapasztalat hamar meglátszott a légiók teljesítményén: innentől kezdve sorozatos vereségeket szenvedtek el a birodalom határait ekkor már ostromló germán népektől – többek között ekkor sikerült a germánoknak először átkelniük a Rajna folyón is.
Az alulteljesítő gazdaság, az adózók számának csökkenése és a területi veszteségek miatt egyre jobban ellehetetlenült pénzügyileg a birodalom fenntartása.
Marcus Aurelius a keresztényeket tette felelőssé a járványban, mivel elfordultak a hagyományos római istenektől, ezzel feldühítve őket. Ironikus módon a kereszténység jelentősen népszerűbbé vált a járvány idején, a korabeli gyülekezetek jótékony tevékenységének köszönhetően – a járvány okozta válság nagy szerepet játszott az új vallás későbbi kizárólagossá válásában.
A Római Birodalom a későbbi évszázadok során nem tudott a járványt megelőző viszonyokhoz visszatérni. Az addig kiterjedt középosztállyal és elégedett polgársággal rendelkező állam az egyre szűkebb elitre és az egyre nagyobb számú leszakadókra oszlott, ami a középkori feudalizmusba való átmenet egyik első lépcsőfoka volt.
A sors fintora, hogy a birodalom történetében e törést éppen fejlett közlekedési és kereskedelmi útvonalai, valamint világverő hadserege segítették elő – ezek tették lehetővé ugyanis a járvány feltartóztathatatlan terjedését.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


Középkor
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa
- Több ezer éves temetkezések kerültek napvilágra Franciaországban
- Dániából származhat a legendás Sutton Hoo-i sisak?
- A csata, ami megmentette Angliát: II. Henrik titkos győzelme
- Különös középkori gyógymódok: menyéthere és varázsigék
- Több száz csontvázat találtak Gloucesterben
- Elit harcos fegyverére bukkantak Lengyelországban
- Először behódolt, majd fellázadt az angol király ellen Robert Bruce
- Loch szigete ritka középkori crannog - most feltátrják
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok tegnap
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa tegnap
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában tegnap
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában tegnap
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió tegnap
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? tegnap
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa tegnap
- Charun az etruszk haláldémon tegnap