Valós és elképzelt alakoktól egyaránt rettegtek a 19. századi Londonban
2021. január 5. 16:14 Múlt-kor
Korábban
A Manchester Square-i disznófejű nő
1815 nyarán London egét éjszakánként pompás fényjáték világította be, ahogy Anglia Nelson admirális Trafalgarnál aratott győzelmet ünnepelte. Nem mindenki figyelt azonban e látványosságra: többen egy ragyogóan kiöltözött nőt véltek látni, aki hintójából csodálta az ünnepi fényeket, azonban közelebbről megfigyelve látszott, hogy arca valójában egy disznóé volt.
Korábban már elterjedt a városban a pletyka, hogy egy disznóarcú nemesasszony él valahol a Marylebone városrészben, aki ezüstvályúból eszik, és csak röfögéssel és horkantással képes kommunikálni. Habár „a legfinomabb alakú, tökéletes szimmetriájú” nőként írták le, „förtelmes arca” mindenkit elborzasztott, aki megpillantotta.
A rejtélyes asszony legendája számos művészt megihletett, köztük a neves karikaturista George Cruikshanket is, aki egy igéző fehér ruhában, a zongoránál ülve rajzolta meg a nőt, akinek disznószerű arcát egy átlátszó fátyol fedte.
Az újságcikkek találgatásai szerint a nő azért érkezhetett Londonba, hogy férjet találjon, ami egyes kérőktől a lapokban megjelenő jelentkezéseket is eredményezett, apróhirdetések formájában. „EGYEDÜLÁLLÓ ÚRIEMBER keresi lehetőségét annak, hogy előadja elképzeléseit egy bizonyos illető barátainak, akinek szerencsétlenség sújtja arcát. Szándékai őszinték” – írta egyikőjük.
Más kérőknek – a híresztelések szerint legalábbis – sikerült személyesen is felkeresniük, a találkozó nyomán azonban kivétel nélkül letettek házassági szándékukról. Egy baroneti címmel bíró férfira állítólag rá is támadt: a sikoltozó kérő torkába harapott, akinek aztán sebészi beavatkozásra is szüksége volt.
Az ilyesfajta történetek eredetét illetően számos elmélet felmerült az idők során. Könnyen lehet, hogy egy valóban szerencsétlen fizikai rendellenességgel bíró nő ihlette őket, de szóba jöhetnek a disznófejű asszonyokról szóló népi hiedelmek is, amelyek a 17. századig visszavezethetők.
Az mindenesetre bizonyos, hogy a disznóarcú nő – akit egyszerre ábrázoltak veszélyesként, visszataszítóként, de egyúttal szexualitással teliként is – fenyegetést jelentett a hagyományos nemi szerepekre. Léte, még ha csak feltételezés is volt, rámutatott arra, hogy nem minden nő illeszkedhet a szépség 19. századi ideáljaiba – lehet helyette titokzatos, túlvilági és végső soron fizikailag veszélyes is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit tegnap
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket tegnap
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága 2024.05.01.
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 2024.05.01.
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 2024.05.01.