Valós és elképzelt alakoktól egyaránt rettegtek a 19. századi Londonban
2021. január 5. 16:14 Múlt-kor
Korábban
A Manchester Square-i disznófejű nő
1815 nyarán London egét éjszakánként pompás fényjáték világította be, ahogy Anglia Nelson admirális Trafalgarnál aratott győzelmet ünnepelte. Nem mindenki figyelt azonban e látványosságra: többen egy ragyogóan kiöltözött nőt véltek látni, aki hintójából csodálta az ünnepi fényeket, azonban közelebbről megfigyelve látszott, hogy arca valójában egy disznóé volt.
Korábban már elterjedt a városban a pletyka, hogy egy disznóarcú nemesasszony él valahol a Marylebone városrészben, aki ezüstvályúból eszik, és csak röfögéssel és horkantással képes kommunikálni. Habár „a legfinomabb alakú, tökéletes szimmetriájú” nőként írták le, „förtelmes arca” mindenkit elborzasztott, aki megpillantotta.
A rejtélyes asszony legendája számos művészt megihletett, köztük a neves karikaturista George Cruikshanket is, aki egy igéző fehér ruhában, a zongoránál ülve rajzolta meg a nőt, akinek disznószerű arcát egy átlátszó fátyol fedte.
Az újságcikkek találgatásai szerint a nő azért érkezhetett Londonba, hogy férjet találjon, ami egyes kérőktől a lapokban megjelenő jelentkezéseket is eredményezett, apróhirdetések formájában. „EGYEDÜLÁLLÓ ÚRIEMBER keresi lehetőségét annak, hogy előadja elképzeléseit egy bizonyos illető barátainak, akinek szerencsétlenség sújtja arcát. Szándékai őszinték” – írta egyikőjük.
Más kérőknek – a híresztelések szerint legalábbis – sikerült személyesen is felkeresniük, a találkozó nyomán azonban kivétel nélkül letettek házassági szándékukról. Egy baroneti címmel bíró férfira állítólag rá is támadt: a sikoltozó kérő torkába harapott, akinek aztán sebészi beavatkozásra is szüksége volt.
Az ilyesfajta történetek eredetét illetően számos elmélet felmerült az idők során. Könnyen lehet, hogy egy valóban szerencsétlen fizikai rendellenességgel bíró nő ihlette őket, de szóba jöhetnek a disznófejű asszonyokról szóló népi hiedelmek is, amelyek a 17. századig visszavezethetők.
Az mindenesetre bizonyos, hogy a disznóarcú nő – akit egyszerre ábrázoltak veszélyesként, visszataszítóként, de egyúttal szexualitással teliként is – fenyegetést jelentett a hagyományos nemi szerepekre. Léte, még ha csak feltételezés is volt, rámutatott arra, hogy nem minden nő illeszkedhet a szépség 19. századi ideáljaiba – lehet helyette titokzatos, túlvilági és végső soron fizikailag veszélyes is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból 19:05
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához 17:05
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 11:20
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit 09:50
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket 09:05
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap