Valóban erotikus költészete miatt száműzte Róma császára a költő Ovidiust?
2019. december 3. 16:41 Múlt-kor
Korábban
A veszélyek udvarlója
Kr. e. 2 körül befejezett háromrészes költeménye, az Ars amatoria (a szerelem művészete) Igazi szenzációnak bizonyult.
Az első két rész egyfajta útmutatásként szolgál a férfiak számára a nők elcsábítására, illetve szerelmük megtartására.
Ovidius szerint a távolság is jót tehet a kapcsolatok fejlődésének, de megjegyzi azt is, hogy nem tartozik a csábítás legjobb receptjei közé az, ha egy nőt a koráról kérdezünk.
A harmadik rész a nőknek szól, ebben a költő elmondja: nem feltétlenül rossz ötlet, ha az ember szándékosan féltékennyé teszi szeretőjét.
Ovidius számára a mű kiadása valóságos aranybányát jelentett: kézikönyve egy formális didaktikus műnek álcázva adott praktikus tanácsokat a fiatalabb közönség számára. A költő azonban a műveltebb olvasóközönséget is meg kívánta szólítani.
Amikor Ovidius a költői pályára lépett, Róma irodalomkedvelő köreiben két alak uralkodott: Vergilius és Horatius.
Előbbi a Róma eredettörténetét Homérosz trójai háborújával összekötő Aeneisszel, míg Horatius a frappáns Szatírákkal alkotott maradandót. E két író testesítette meg az Augustus uralma alatti irodalmi virágkort.
Az Ars amatoria megírásakor Ovidius már negyvenes éveiben járt, és sem különösebben nagy vagyonnal, sem jó kapcsolatokkal nem rendelkezett. Volt ugyan bőkezű mecénása, azonban az irodalmi körök, amelyekben mozgott, szinte jelentéktelenek voltak Vergiliushoz és Horatiushoz képest.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
- A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
- Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
- Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
- Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
- Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
- Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye
- Saját magáról mintázta Árpád vezért Feszty Árpád tegnap
- Még a hóhér sem bírta a király elleni merénylő vallatásának látványát tegnap
- Egyre súlyosbodó betegsége ellenére haláláig alkotott Alphonse Daudet tegnap
- A Városliget arculatához is hozzájárult az ezeréves Magyarország megünneplése tegnap
- Főleg regényeket írt, a köztudat mégis egy musicalhez köti Sólem Áléchem nevét tegnap
- A magyar kultúrával ismerkedhettek a washingtoni magyar nagykövetség rendezvényére érkezők tegnap
- A gyilkossági kísérlet után nem sokkal megbocsátott merénylőjének II. János Pál pápa tegnap
- A világ legcsúszósabb anyagaként döntötte meg a Guinness-rekordot Plunkett találmánya 2024.05.12.