Tündöklő pompával ünnepeltük a honfoglalás ezredik évfordulóját

A Nagykörúttól a rakpartokig

Budapest képe is megújult: felavatták a Millenniumi Földalatti Vasutat, a kontinens első földalatti vasútját, átadták a Műcsarnokot és az Iparművészeti Múzeumot, a Nagykörutat teljes hosszában, felavatták a Ferenc József (ma Szabadság) hidat, kiépítették a rakpartot, megkezdték a budai Vár újjáépítését. Az uralkodó az év során 13 alkalommal látogatott Magyarországra, és az év folyamán avatta fel - a román és a szerb király jelenlétében - az újonnan szabályozott Vaskaput.

Egymást követték a szemkápráztató rendezvények: május 3-án hálaadó ünnepi misét tartottak a Mátyás-templomban, két nappal később nagyszabású katonai díszszemlét a Vérmezőn, május 17-én a Magyar Tudományos Akadémián rendeztek ünnepi ülést, június 6-án ünnepélyesen vitték át a budai királyi palotából a Mátyás-templomba a Szent Koronát.

A millenniumi ünnepségek csúcspontján, 1896. június 8-án Ferenc József megkoronázásának 29. évfordulóján az ország fejezte ki hódolatát a király előtt. Az ország 89 törvényhatóságának küldöttei és az arisztokrácia tagjai díszmagyarban, a lovas bandériumok történelmi mezbe öltözve vonultak a Vérmezőről a Várba, majd a Szent Koronával az épülő Országházhoz. Az ekkorra már elkészült Kupolateremben a főrendiház és a képviselőház tagjai együttes ünnepi országgyűlést tartottak. Szilágyi Dezső, a Képviselőház elnöke méltatta a király és a nemzet egymásra találásának jelentőségét, amely beláthatatlan időkre biztosítja a magyar állam ősi szabadságát és egységét, majd Gyulai Pál, a magyar irodalomtörténet nagy alakja felolvasta a honalapítás évezredes emlékét megörökítő két törvény szövegét. A menet ezután ismét megindult és visszavitte a koronát a Várba.

A nyári hónapokban számos kulturális- és sporteseményre, külföldi látogatásra került sor. Természetesen vidéken is nagyszabású ünnepségek zajlottak, számos helyen ekkor avatták fel az új városháza épületét. Az iskolákban a tanév végén rendezték meg a millenniumi ünnepségeket, hálaadó istentiszteletekkel, a Szózat és a Himnusz eléneklésével, számos helyen a tanulók fákat is ültettek. Az ünnepségsorozat 1896. október 31-én ért véget, ekkor ismét országszerte megkondultak a harangok.

1. A magyar állameszme ünnepe
2. A Nagykörúttól a rakpartokig

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
• 26 éves az Európai Unió
• Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
• Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
• A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
• 10 tény a ruandai népirtásról
• 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
• Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
• Viták a közös európai történelem kapcsán