Tudományos felfedezésekből is merített ihletet Frankenstein megalkotásakor Mary Shelley
2024. szeptember 25. 14:20 Múlt-kor
Korábban
Az őrült tudós születése
Bár a feldolgozások jelentős része Frankensteinnek a holtából feltámasztott szörnyet nevezi, az eredeti műben valójában nem kap nevet. Legtöbbször lényként, szörnyként vagy ördögként hivatkoznak rá.
A későbbi utódok gyakran rá koncentráltak, pedig Shelley műve alapvetően nem a lény minőségére, hanem a tudóséra koncentrált. Victor Frankenstein ugyanis egyszerre volt járatos az alkímia és a modern tudományok világában. Ez jól tükrözte Shelley korszakát, amely csakugyan a modern tudományos kutatások hajnalának számít.
Frankenstein ugyanis átveszi a teremtő szerepét ebben a történetben. (Annak ellenére, hogy a történetben rendkívül kevés vallási vonatkozású megjegyzés található).
Ám gyorsan és sietve akar eredményt elérni, ezért a teremtett lénye csúf külsőt kap, ami viszolygást ébreszt Frankensteinben, és amikor később a teremtmény társat akar magának, megtagadja azt.
A fennálló társadalmi rend elleni első számú vétek ugyanis a teremtmény megalkotása, erre pedig második alkalommal Frankenstein már nemet mond. Mindez elindítja az a gyilkosságsorozatot is, amely mindkét fél tragédiájával végződik.
Érdekes módon a tudós „őrültsége” Shelleynél kimerül abban, hogy a következmények átgondolása nélkül lépi át a határokat. Percy Shelley egyébként maga is szívesen kísérletezhetett diákként elektromossággal, mágnesességgel, lőporral és más kemikáliákkal.
Mary Shelley történetének főhőse történetesen szintén ezt tette, szintén befolyásos családból származott és mindkettejüknek volt egy nővérük, akit Elizabethnek hívtak és örökbe fogadtak.
A Victor nevet maga Percy Shelley használta álnév gyanánt. Talán a leendő férj jelleme is megtalálható egy kicsit Mary Shelley munkájában.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- A nevettetés és az önirónia nagymestere volt Kabos László tegnap
- Utasszállítóból lett hadihajó az óceán királynője, a Queen Mary tegnap
- A brüsszeli Bartók-fesztivál szakmai előadásokkal és koncertekkel várja az érdeklődőket tegnap
- Korunk kettőssége rajzolódik ki a Szépművészeti Múzeum Kitalált világok című kiállításán tegnap
- A Szent Szövetség egyesítette Európa nagyhatalmait a forradalmak ellen tegnap
- Többször kerültek életveszélybe a Földet vitorlással megkerülő Fa Nándorék tegnap
- A felekezetek területi elkülönülését alapozta meg az augsburgi vallásbéke 2024.09.25.
- John Bonham tragédiája egyben a Led Zeppelin végét is jelentette 2024.09.25.