Trón és oltár között: Magyar kardinálisok és koronabíborosok

Mátyás király fogadja a pápai követeket Benczúr Gyula festményén

AA XIV.Szent Péter utódai elméletileg mindig szabadon járhattak el a kardinálisok kreálásában, ám ez valójában hosszú évszázadokon keresztül csupán az itáliai, még pontosabban az Egyházi Állam területéről származó bíborosok kiválasztására volt igaz. Az egyházfők döntéseit ugyanis az egyes keresztény uralkodók különféle bel- és külpolitikai megfontolásoktól vezérelve már a XIV. századtól kezdve igyekeztek valamilyen módon befolyásolni. A történelem során leggyakrabban a Német-római Birodalom, Franciaország, Spanyolország, Anglia, Portugália, Nápoly, Lengyelország, Velence, Savoya és – mint látni fogjuk – Magyarország kívánta megakadályozni, hogy a pápák a hozzájárulásuk nélkül tüntethessék ki alattvalóikat, másrészt pedig a saját jelöltjeik számára szerették volna a bíbort megszerezni. Az uralkodói előterjesztésre kinevezett kardinálisokat hívták „koronabíborosoknak”.

1. Bevezető
2. askdjkDiplomáciai ügyek

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

zsidóság

• Zsidómentő lengyel asszonynak állított emléket a Pilecki Intézet
• Előkerültek a párizsi zöldcédulás razzia elveszett fotói
• Bemutatták a Kaufmann-haggáda fakszimile kiadását
• Összetettebb története van a húsvétnak, mint azt először hinnénk
• Ősi papiruszok árulják el a zoroasztrizmus és a zsidó vallás kapcsolatát
• Rekordáron kelt el a nácik által elrabolt, 15. századi Rothschild-imakönyv
• A Magdala kő és a legkorábbi menóra ábrázolás
• Az első asszír felirat Jeruzsálemben
• Egy elfeledett zsinagóga nyomában