Tragédiák sorába torkollott az oroszlánokat házi kedvencként tartó szovjet család története

Egy filmkarrier kezdete és tragikus vége

Habár idillinek tűnhetett az oroszlán és emberi családja együttélése, King etetésének költségei a sok állathoz szokott és jól kereső család számára is gondot jelentettek.

Az igazán fenséges, uralkodói méltóságot sugárzó állattá cseperedett King iránt eközben a szovjet filmipar is érdeklődni kezdett: meglátták az óriási lehetőséget a teljesen hiteles, valódi oroszlánban, amely teljességgel hozzá volt szokva az emberek jelenlétéhez, Berberovék pedig tudták, szeretett kedvencük eltartásának költségeit a filmbevételekből könnyen meg lehetne oldani. Lev Lvovics (mivel a „lev” szó „oroszlánt” jelent, a férfi neve mintegy sorsszerű egybeesés által voltaképpen Oroszlánfi Oroszlán volt) otthagyta építészállását, hogy King „producereként” az állat filmbéli szerepléseire fókuszálhasson.

A számos film közül, amelyben szerepelt, kétségtelenül az utolsó, olasz koprodukcióban készült alkotás a leghíresebb. A nyugaton csúfos bukásként elkönyvelt, ám a vasfüggönyön innen nagy sikert arató, hazánkban Olaszok hihetetlen kalandjai Leningrádban címen mozikba került 1974-es film forgatása során azonban tragédia következett be.

A Leningrádban (ma Szentpétervár) zajló forgatáshoz a Berberov-család és King, valamint a nagymacskával foglalkozó stáb számára egy teljes iskolaépületet jelöltek ki szálláshelyül. Szása, az idomár a tornateremben tanította be a filmben végrehajtandó mutatványokra az oroszlánt, és a környéket hangosbemondóval járta egy rendőrautó a forgatás ideje alatt, hogy figyelmeztesse a lakosságot a veszélyes állatra. Az iskolaépületet emellett kordonnal is elkerítették.

A végzetes nap körül sok a kérdőjel. Annyi bizonyos, hogy Szása rövid időre felügyelet nélkül hagyta az épületben Kinget – Nyina Berberova szerint csupán teát töltött magának –, miközben egy Vlagyimir Markov nevű ifjú megközelítette az iskolaépületet. A fiú viselkedéséből – állítólag ugrált King ablaka közelében – King úgy ítélhette meg, játszani akar, ezért kipréselte magát az ablakon, és leteperte a fiút.

Markov segélykiáltásaira a szünetéről épp visszaérkező fiatal rendőr, Alekszandr Gurov is felfigyelt, és miután megpillantotta a fiút és a rajta álló oroszlánt, szolgálati Makarov-pisztolyának teljes tárát beleürítette. Habár az idomár és Berberovék szerint King mindössze egy, a filmhez begyakorolt mutatványnak megfelelően játékosan ledöntötte a lábáról Markovot, és nem volt benne ártó szándék – Nyina Berberova szerint már Gurov első lövésére menekülőre fogta az oroszlán –, a rendőr annyit látott, hogy egy veszélyes állat emberre támadt, és a halálos opció mellett döntött. Markov könnyű sérülésekkel megúszta az esetet.

(Érdekesség, hogy Gurov később altábornagyi rendfokozatig vitte a rendőrségnél, 1999-ben pedig társalapítója volt a jelenlegi orosz kormánypárt elődjének, az „Egység” nevű pártnak, ma is az Állami Duma képviselője.)

A családot teljesen letörte a szeretett állat elvesztése. Kinget az író Jurij Jakovlev dácsájának udvarán, egy tölgyfa alá temették el, ahol korábban járt és játszott is. Az a rengeteg gondoskodás és törődés, amely valódi családtagot nevelt Kingből, egy pillanat alatt jelentőségét vesztette: Berberovék „királya” halott volt.

1. Második esély az életre
2. Egy filmkarrier kezdete és tragikus vége
3. Egy új, vadabb „király”
4. Újabb tragédia – több halállal

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról