Több száz középkori csontváz Gloucester alatt

Bezárt bevásárlóközpont alatt több mint 300 emberi csontvázra bukkantak Gloucesterben. A felfedezés új fényt vet a város középkor lakóinak életére és halálára, és ritka bepillantást nyújt a 11–18. századi temetkezési szokásokba.

Gloucester alatt rejtőző múlt

A brit régészet egyik legjelentősebb új felfedezését tette Gloucester városában. Új egyetemi kampusz építését megelőző ásatások során több mint 300 emberi csontváz került elő az elhagyott bevásárlóközpont, az egykori Debenhams áruház alól. A felfedezés új megvilágításba helyezi Gloucester több évszázados történetét – írja a Muy Interesante.

A feltárt maradványok közvetlen kapcsolatban állnak a 17. században lebontott Szent Owen-templom temetőjével, valamint az ezt követően a helyszínen épült Szent Aldate-templommal is, amelyet az 1960-as években bontottak le. A templom előzményei már a normann hódítás előtti időkre vezethetők vissza.

Gloucester a középkorban Délnyugat-Anglia egyik legjelentősebb kereskedelmi, vallasí és közigazgatási központja volt. A városban sorra épültek a templomok és kolostorok, köztük a Szent Owen-templom a 12–13. században. E vallási helyek temetői a történelem viharai ellenére fennmaradtak, mélyen a mai épületek alatt.

A régészek korábban is feltételezték, hogy a terület temetkezési helyként szolgált. A most feltárt 317 emberi csontváz azonban számában, a terület pedig méretében is meghaladta a várakozásokat. A maradványok közül 83-at téglával bélelt kriptában találtak meg.

Több korszak emlékei azonos helyszínen

Az ásatások 2024-ben indultak, az átalakulás alatt álló belvárosi üpület, a Debenhams áruház helyén. A munkát a Cotswold Archaeology csapata végezte Andrew Armstrong városi régész vezetésével. A feltárás nemcsak középkori, hanem római kori és koraközépkori rétegeket is érintett. Előkerültek római macskaköves utak, egy 2. századi útszakasz és egy római lakóház maradványai is, ami megerősíti, hogy Gloucester már a római időkben is lakott település volt.

A temetkezési módok is változatosak voltak: egyeseket fakoporsókba temettek, másokat közvetlenül a földbe. A csontvázakat több rétegben találták meg, ami arra utal, hogy a temetőt hosszabb időszakon át használták, legalább a 11. és a 18. század között.

Az előzetes elemzések szerint a maradványok többsége felnőttekhez tartozik, de gyermekcsontvázokat is azonosítottak. A csecsemőhalandóság és az endémiás betegedések jellemzői megfelelnek más középkori városi temetők adataival.

A 16. századi csontvázakon a cukorfogyasztás növekedésének nyomai is megjelentek, főleg a fogazaton. Ez az étrendbeli változások korai egészségi hatásait támasztja alá.

A feltárás során több történelmi tárgy is előkerült. Régi kerámiák, 16. századi dohánypipa, borosüveg-töredékek és egy 14. századi gótikus templomablak is részei a leletanyagnak. Ezek fontos kiegészítői a korabeli élet rekonstrukciójának.

A temetkezésekhez kapcsolódóan koporsószögek és textilmaradványok is előkerültek, amelyek a temetési szokások anyagi vonatkozásait tárhatják fel.

Tudományos lehetőségek, emberi méltóság

A Gloucestershire-i Egyetem és kutatói lelkesen fogadták a felfedezést. A csontvázak bioantropológiai és DNS-vizsgálata által a tudósok olyan információkhoz juthatnak, amelyek alapjaiban módosíthatják a középkori Gloucester lakóinak demográfiai és egészségügyi képét.

A csontvázakat a brit jogszabályoknak megfelelően a vizsgálat után újratemetik. A projekt minden szakaszában fontos volt az emberi maradványok iránti tiszteletadás.

Az aktív városi környezetben folytatott régészeti munka komoly logisztikai feladatokat ró a kutatókra. Gloucester esetében a lebontott áruház egyedülálló lehetőséget biztosított arra, hogy a múlt rétegei előkerüljenek.

A kutatás jövője

A csontvázak feltárása csak a kezdet. Az előttük álló évek vizsgálatai, köztük DNS-, izotóp- és csontpatológiai elemzések, mélyebb betekintést nyújtanak majd a történelembe.

A Gloucestershire-i Egyetem tervezi, hogy az eredményeket beemeli oktatási programjába, és állandó kiállítást is kialakít az új kampuszon. Ezzel nemcsak a tudomány, hanem a társadalmi emlékezet is gazdagodik.