Több mint 100 éves múltra tekint vissza a komáromi labdarúgás
2025. január 4. 17:05 ArchívNet, Múlt-kor
1900. április 29-én, Komárom északi városrészében lévő Városháza nagytermében alakult meg a Komáromi Football Club. 1905-ig a dél-komáromi katonai gyakorlótéren voltak a mérkőzései, ekkor azonban felépült hivatalos pályája az északi városrészben lévő Víztorony tövében. A trianoni békeszerződés után megszűnt a labdarúgás a déli városrészben és csak 1924 tavaszán alakult meg újra itt a KFC. 1931-ben felmerült egy új, minden igényt kielégítő sporttelep építésének a gondolata, amelyet 1933 szeptemberében adtak át, és amely 1944. október 7-én megsemmisült egy pusztító bombázás következtében. A város labdarúgóélete – a nehézségek ellenére – újra indult 1945 után.
A kép illusztráció. Férfi focicsapat, 1932 (Fortepan / Lengyel Zoltán)
Korábban
Szabó Csaba Gábor: A komáromi labdarúgás rövid története című tanulmánya az ArchívNet internetes folyóirat 24. évfolyamának 2. számában jelent meg, és az alábbi linkre kattintva teljes egészében olvasható.
1900. április 29-én, Komárom északi városrészében lévő Városháza nagytermében megalakult a Komáromi Football Club. A csapat 1905-ig a dél-komáromi katonai gyakorlótéren játszotta a mérkőzéseit, ekkor azonban felépült hivatalos pályája az északi városrészben lévő Víztorony tövében, az ún. Ráckertben, melynek ünnepélyes átadója 1905. augusztus 20-án volt.
A trianoni békediktátum után megszűnt a labdarúgás a déli városrészben és csak 1924 tavaszán alakult meg újra itt a KFC. Az 1924/25-ös Nyugati kerület II. osztályú bajnokságába már benevezett a labdarúgócsapat és a Csillagerőd melletti kijelölt területen játszották a mérkőzéseket. A KFC 1926 februárjában farsangi bált rendezett, melynek bevételét az új pálya építési költségeire fordította, amely a Czuczor Gergely – Felvidéki – Jedlik Ányos utca közötti területen épült fel, öltöző nélkül.
1931-ben felmerült egy új, minden igényt kielégítő sporttelep építésének a gondolata. Komárom Város Önkormányzata 1932 decemberében elfogadta az új stadion kivitelezési terveit és a költségvetését is. A focisták 1933 szeptemberében pedig már új pályán játszottak, az Úri utca és a MÁV teherpályaudvar közötti területen, az egykori Levente sportpálya helyén. A szezon végén már bajnoki címet ünnepelhettek a játékosok. A vezetőség a sikereket látva, még ebben az évben elrendelte a sportpálya lelátójának a megtervezését. A tervek ugyan elkészültek, de a tribünök felépítésére 1942-ig várni kellett.
Az 1934/35-ös bajnoki cím után a másodosztályban (Nyugatmagyarországi LASZ I.) folytatta a csapat a szereplését. Később, az első bécsi döntés következtében a visszatérő területek csapatai is bekapcsolódtak a küzdelmekbe. Mivel a két komáromi futballklub nem egyesült, Komáromból két KFC nevű csapat is játszott, óvárosi és újvárosi KFC néven.
A névazonosság azonban bonyodalmakat okozott, ezért a jobb parti városrész, az Új-Komáromi FC 1941 január 22-től Komáromi Atlétikai Clubra (KAC) változtatta a nevét, a lila-fehér színeket pedig piros-fehérre cserélte. A megnevezés onnan adódott, hogy a sportegyesületben 1940-től, a labdarúgáson kívül, már atlétikai szakosztály is működött.
1942-re elkészült a 400 személyes fedett lelátó az öltözővel, fürdővel és büfével ellátott épülettel, a következő évben pedig a pálya körül salakos futópályát alakítottak ki.
A sporttelep ünnepélyes átadására 1943. szeptember 11–12-én került sor. A pályaavató sportünnepélyen megjelent Missányi Ottó, az Országos Sport Központ vezetője, Fiedler János kormányfőtanácsos, komáromi lengyáros, a KAC elnöke, Hajagos Ferenc gyári főmérnök, a KAC ügyvezető elnöke és Apró József főhadnagy, az ünnepség főrendezője. A kétnapos sportünnepélyen voltak úszóversenyek, vízilabda-mérkőzések, súlyemelés és atlétikai versenyek.
Szabó Csaba Gábor: A komáromi labdarúgás rövid története című tanulmánya az ArchívNet internetes folyóirat 24. évfolyamának 2. számában jelent meg, és az alábbi linkre kattintva teljes egészében olvasható.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
27. Az első világháború és következményei
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Utazás a frontra, spanyolnátha, leleplezett viszony: mozgalmas év volt Franklin Roosevelt számára 1918
- A gránát még célt tévesztett, a lövések halálosan megsebesítették a főhercegi párt Szarajevóban
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- Az első világháború harcainak valóságos időkapszulája került elő az olasz Alpokban
- Románia hadba lépését késleltette, Olaszországét azonban már nem tudta megakadályozni a gorlicei áttörés
- Háború, spanyolnátha, leleplezett viszony – sok fordulatot hozott Franklin Roosevelt életébe az 1918-as év
- Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút
- Az I. világháborús francia sisakok nagyobb védelmet nyújtottak, mint a mai amerikaiak
- Sártenger, életveszély és felelősség – az első világháború futárai
- Vígjátékba illő módon lopták el a Végzet kövét 20:19
- Nem is Dom Pérignon találta fel a pezsgőt? - 10 érdekesség a habzó italról 19:09
- Az űr meghódítására hívta fel az emberiség figyelmét Stephen Hawking 17:05
- A belháborúk mellett a változó klíma is okozta Tikal hanyatlását 14:20
- Évezredek művészeti öröksége találkozik a legmodernebb ipari technológiákkal a Vásárhelyi Kerámia Szimpóziumon 13:20
- Életének utolsó éveit házi őrizetben töltötte a zseniális Galileo Galilei 09:50
- Napjainkig heves vitákat gerjeszt Marco Polo keleti utazása 09:05
- A dzsungel mélyére menekült Kambodzsa véreskezű diktátora tegnap