Több millió ezüstérmét tárolhattak a Parthenón tetőterében

Az ókori történetírók leírása szerint az athéniak jelentős érmekészletet halmoztak fel az Akropoliszon, azt azonban nem részletezték, hogy ezen belül pontosan hol. Az érmetartalékokat a feltételezések szerint i. e. 434-ben kezdhették el a Parthenónba elhelyezni, amikor az athéniak Pallasz Athénének ajánlották fel az épületet.

Egy rendelet szerint i. e. 433-ban például hatalmas mennyiségű pénzt, 3000 talentumot szállítottak az Akropoliszra. Ekkoriban a legnagyobb értékű érme az ezüst tetradrachma volt, egy talentum pedig 1500 tetradrachmát ért. Ez pedig azt jelenti, hogy 3000 talentum 4,5 millió - mintegy 78 tonna tömegű - ezüst tetradrachmával volt egyenértékű. Csak összehasonlításképpen: egy manapság az amerikai hadsereg által használt M1 Abrams harckocsi 62 tonnát nyom.

Ha hihetünk az ókori történetíróknak, az athéni tartalékok akár 10 ezer talentumra is rúghattak, ami azt jelenti hogy 260 tonnányi érmét is tárolhattak a Parthenónban. A kutatók azonban felhívták arra a figyelmet, hogy akár aranypénz is lehetett a készletekben, ebben az esetben pedig - mivel az arany mintegy 14-szer többet ért egy ezüstnél - kisebb súllyal számolhatunk. Ez azonban nem túl valószínű, mivel Athén hatalmas ezüstkészletekkel rendelkezett, így elsősorban ezt a nemesfémet használták fel érmeverésre.

Ezüst tetradrachma

A történetírók nem tettek említést arról, hogy a Parthenón tetőterét mire használták fel. Bár maga a tetőtér elpusztult, az oda vezető lépcső egy darabja fennmaradt az utókor számára, amely valószínűleg sokkal inkább gyakorlati, mint ceremoniális funkcióval bírt. A kutatók feltételezése szerint ezen a lépcsőn vihették fel a tetőtérbe az érmekészleteket. Az érméket a könnyebb számolás érdekében szabványméretű dobozokban tárolhatták.    

A szakértők szerint az tetőtér egykor 19-szer 50 méteren területen terült el, középen pedig három méter magas volt. A feltehetően ciprusfagerendákból álló padló nagy felülete biztosíthatta, hogy a készletet viszonylag nagy területen szórják szét, így a padló elbírhatta az érmehalmokat.

A Parthenón központi fekvése miatt az emberek könnyen hozzáférhettek a pénzükhöz, a bűnözők viszont nehezebben közelíthették meg a készleteket, mivel a Pallasz Athéné templomába való betörést rendkívül szigorúan büntették. "Bár nem zárhatjuk ki annak lehetőségét sem, hogy az érméket több épületben tartották, a legbiztonságosabb hely a tetőtér volt" - hívta fel rá a figyelmet Spencer Pope, a kanadai McMaster Egyetem professzora.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2012

• Öveges professzor, mindenki fizikatanára
• Tabutörő stációk: Szexuális forradalom – szexuális ellenforradalom
• A japán-amerikaiak internálása a második világháborúban
• Vietnam öröksége - Irak árnyéka
• Szex, szerelem, testiség a szocializmusban
• Balatonederics: A fekete kastély kísérteties históriája
• Variációk Fidel Castro likvidálására
• Kossuth „búcsúja” prózában és versben
• Megmentésre váró hungarikumok