Tengerre szállt civilizációk – egy évezred öröksége

Illusztráció

Évezredes örökség

A Földközi-tenger partvidékét a Kr. e. 11–6. században három civilizáció kötötte össze. A föníciaiak, a görögök és az etruszkok hajókkal, piacokkal és kultúrával hálózták be a térséget. Kolóniáik nemcsak kereskedelmi pontok voltak, hanem városi magok, amelyek hatása ma is mérhető.

Bár politikai birodalmat egyikük sem épített, mindhárom társadalom városállamokra és a kereskedelemre támaszkodott. Polgári kormányzásuk, tengeri orientációjuk és a kultúra exportja közös jegy volt. Kolonizációjuk mentén alakult ki Európa első, nemzetközi értelmű gazdasági hálózata.

A tudományos bizonyíték

Az „Ősi gyarmatosítás és a Földközi-tenger gazdasági földrajza” című tanulmány 3000 part menti térséget vizsgált. Ott, ahol ókori kolóniák álltak, ma 180 %-kal fényesebb az éjszakai fénysűrűség, és 99 %-kal sűrűbb a népesség. A különbség földrajzi és éghajlati tényezők kontrollja után is megmarad.

Türosz, Szidón és Büblosz kereskedői a Kr. e. 2. évezred végén indultak nyugat felé. Kis kikötői telepeket alapítottak hegyfokokon és szigeteken. Legfontosabb városuk Karthágó lett (Kr. e. 814), de Gadír – a mai Cádiz – Lixosz és Utika is a hálózat része volt. Gazdagságukat a bíborfesték és a luxuscikkek cseréje biztosította, miközben tárgyaik Egyiptomtól az Ibériai-félszigetig bukkannak fel.

A Kr. e. 11–5. század népesedési nyomása és földszűkössége űzte a görögöket a tengerre. A kolóniák az anya­polisz ortogonális térképét, agoráját és templomait másolták. A lakosság harmada végül az Égeiszen túl élt. Írás, pénz és intézmények terjedtek velük, s ezek erősítették a helyi társadalmak polgári átalakulását.

Az etruszk expanzió Közép-Itália termékeny és ércben gazdag vidékeire koncentrált. Vas-, réz- és ólombányáikra alapozva kereskedtek a föníciaiakkal és a görögökkel. Kultúrájuk átvette a borfogyasztást, az ábécét és a temetkezési rítusokat, majd mindezt Róma építette tovább.

A fennmaradás logikája

A városalapítás agglomerációs előnyt teremt. Az egykor kijelölt piacok, kikötők és utak később is vonzzák a munkaerőt és a tőkét. A kolóniák intézményei – önkormányzat, szabályozott piac, kereskedelmi jog – stabil keretet adtak a fejlődésnek.

A tanulmány szerint a föníciai és görög kolóniák hatása összevethető, mindkettő erős városi mintát és befogadó intézményeket hagyott hátra. Az etruszk esetben a kisebb minta miatt a statisztika kevésbé robusztus, de regionális befolyásuk vitathatatlan. A fizikai környezet önmagában nem magyarázza a mai különbségeket – az emberi beavatkozás viszont igen.

A Földközi-tenger térségét több mint két évezreden át szabta át a tengeri kereskedelem. A föníciaiak, a görögök és az etruszkok városai ma is élő bizonyítékai annak, hogy az ókori döntések hatása generációkon át megmaradhat. E történet kulcsot kínál a jelen gazdasági és demográfiai mintázatainak megértéséhez.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2015

• Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
• Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
• Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban 
• A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
• Rudolf, a trónörökös halála
• A csalogány és a csalogányvadászok
• Marie Curie és a „rádiumlányok”
• Kivégzésük előtt mondták