2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Tengeri csatákat és ostromokat is eljátszottak a véres római gladiátorjátékok keretében

2020. november 9. 12:19 Múlt-kor

A játékok alkonya

A Severus-dinasztia hatalomra jutásakor, vagyis a Kr. u. 2. század végén a játékok egyre visszafogottabbá váltak a külsőségek tekintetében. A következő évszázadban ez a tendencia felerősödött; a Birodalom válsága az ünnepségek pompáján is éreztette hatását.

A kereszténység erősödésével és I. Constantinus hatalomra kerülésével a 4. század elején egy új korszak kezdődött. Az uralkodó megtiltotta a damnatio ad bestiast (emberek vadállatok általi kivégzését), amely az előző században rengeteg keresztény mártírhalálához vezetett.

Az egyház a kezdetektől fogva ellenségesen viszonyult a cirkuszi látványosságokhoz, és a II. század végétől már nyíltan ki is fejezte ellenérzéseit a játékokkal kapcsolatban. A kereszténység, a végóráit számláló Birodalom gerinceként fontos szerepet töltött be a római mentalitás és erkölcs megváltoztatásában.

A pénzügyi-gazdasági problémák és a rabszolgák hiánya következtében a pompás ünnepségek megrendezése egyre nagyobb teherré vált. Rómában az utolsó gladiátorviadalt Honorius uralkodása alatt, az 5-6. század fordulója környékén tartották. A játékok Itáliában azonban még a gót királyok uralma alatt is megjelentek.

Dacára annak, hogy az ókori Róma számos – sokkal inkább – követendő példával szolgált az utókor számára, a bukását követő évszázadok során a fényűző játékok váltak a Birodalom egyik legfőbb szimbólumává, a panem et circenses elve és a populizmus pedig azóta is a mindennapokban előforduló fogalmak.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Egy felszabadított rabszolga sírjának domborműve az olaszországi ChientibenA filozófusok a római kultúra leromlásának tartották a játékokat, a római polgárokat azonban rabul ejtették az események, és élvezték a szabadidőtFogatversenyt ábrázoló római mozaikA császár személyes jelenléte az arénában általában kedvezően hatott népszerűségére, ám a nép könnyen ki is gúnyolhatta az uralkodótA kőből és betonból épült Colosseum volt a birodalom legnagyobb amfiteátruma. Építése tíz éven át zajlott.Commodus császár köszöntése az arénában. A császár odaadó rajongója volt a játékoknak, még saját palotáját is arénává alakíttatta át..Pompejinél előkerült gladiátorsisak, amelyet a trójai háború jelenetei díszítenekÉszak-Afrikában vadállatok ezreit fogták be és szállították Rómába, hogy az arénákban mészárolják le őket.Nagy Constantinus császár betiltotta a damnatio ad bestias gyakorlatát, amelynek számtalan keresztény hívő esett áldozatul.Gladiátorok küzdelme egy római mozaikonEgy hálóval és szigonnyal felfegyverzett retarius gladiátor küzdelme egy pajzzsal és tőrrel felszerelt secutor ellen. E két specialistát általában az egymás elleni küzdelemre képezték ki.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár