2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
ITT támogathatsz bennünket

Teli gyomorral a haslövés végzetes – így lakmározott a magyar baka a Nagy Háborúban

2020. június 25. 14:57 S. Nagy Anikó – Spekál József

Tábori hasügyminiszter

A katona két legfontosabb élelmiszere a kenyér és a hús volt. A kenyeret tábori sütödék készítették. Pótsütőkemencéket és polgári pékségeket is igénybe vettek. Hegyvidéken hordozható kemencét alkalmaztak. A húsellátást négynapi szükségletet fedező vágómarhatelepek biztosították.

A 250–260 adagos gulyáságyúban, hegyvidéken a 25 fős, málhásállatokkal szállítható főzőládákban az egyszerű étkezés valamennyi fogását elkészítethették. A főétkezés levesből, húsból és főzelékből állt. Gyakran volt húsleves marha-, disznó- vagy ürühúsból leveszöldséggel vagy a nélkül, rántott, illetve krumplileves.

A katonák legjobban a gulyást kedvelték krumplival, rizzsel, babbal, darával, árpakásával. Nem állhatták a levespépet, amikor a húst a köret egész rizsmennyiségével együtt főzték. A főtt és vagdalt húsokhoz főtt rizst vagy darát kaptak hagymaszeletekkel, árpakását, borsót, babot, lencsét, pohánkát, burgonyát, káposztát, puliszkát vagy mamaligát (kukoricaliszt zsírral vagy szalonnával, pirított hagymával).

Esetenként saját készítésű tésztanemű (gombóc, galuska, tarhonya), friss tejben főtt rizs, köleskása, dara egészítette ki az étrendet. A legjobb szakácsok kiérdemelték a „tábori hasügyminiszter” rangot. A gulyáságyú körül sündörgő tisztektől hallott híreket saját gondolataikkal színesítve terjesztették. Az így keletkezett „szakácsparancsoknak” a bakák jobban hittek, mint a hivatalosaknak.

Lázár Miklós az olasz fronton feljegyezte a menüt 1916. július 9. és 15. között: a legénység reggelire (fiókmenázsira) három alkalommal 50 g szalonnát kapott, kétszer 50 g nyári kolbászt, egyszer 50 g nyári szalámit, egyszer pedig főtt tojást. Ebédre a leves után hatszor volt marhahús, egyszer húskonzerv, kétszer zöldbabfőzelék és káposztafőzelék, egyszer szárazbabfőzelék, burgonyafőzelék és gersli (árpagyöngy).

A hét öt napján fejenként negyed liter bor, két napján pedig fél liter sör járt. Ittak naponta 6 deci forró feketekávét, hűsítőként grogot vagy hideg teát, ivóvizet. Kiosztottak 10 szál cigarettát vagy fél csomag dohányt. A napi kenyéradag fél kenyér volt. A tisztek felváltva reggeliztek tojást, sonkát, sajtot, császárhúst, krinolint.

Vacsorájuk: zöldbableves, tűzdelt bélszín burgonyafőzelékkel, „ugorkasalátával”, tortaszelet; becsinált leves, kacsapörkölt makarónival, mandulás kifli; karalábéleves, szalonnás marhasült zöldbabfőzelékkel, palacsinta; grízgaluskaleves, marhasült tökfőzelékkel, csokoládés rolád; burgonyaleves, gombás sült makarónival és „ugorkával”, túrós kifli. Kijárt nekik naponta egy-egy üveg ásványvíz és sör vagy 3 deci bor, hetente egy tejkonzerv.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
A cipókat hordozható kemencében sütöttékA húsellátást négynapi szükségletet fedező vágómarha-telepek biztosították (fent a húsfeldolgozás látható)
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár