7 végzetes pillanat

„Tántoríthatatlan elvhűség” – haláláig nem engedett a 48-ból Teleki László

2018. február 12. 11:17 MTI

Teleki László grófról, a reformkor egyik vezető politikusáról, a Kossuth-emigráció kiemelkedő egyéniségéről és az 1861-es országgyűlés Határozati Pártjának vezéréről szóló tanulmánykötetet mutatnak be kedden a Magyar Nemzeti Múzeumban.

Teleki László

„Teleki László (1811-1861) a reformkori nagy politikus nemzedék első sorában szerepelt, Széchenyi István, Wesselényi Miklós, Deák Ferenc, Batthyány és Kossuth Lajos mellett. Azon nagyságaink közé tartozott, aki letették a modern polgári Magyarország alapjait” – mondta Debreczeni-Droppán Béla, a Nemzeti Múzeum főmuzeológusa, a kötet szerkesztője. A kiadvány címéül – „Tántoríthatatlan elvhűség, sziklaszilárd jellem, lovagias becsület” – Kossuth Lajos Teleki Lászlóról írt tömör jellemzését választották.

A történész-levéltáros kiemelte: 1861-es halála előtt Teleki az ország legnépszerűbb politikusa volt. A nagy műveltségű, szónokként is kiváló államférfi nem egy kérdésben megelőzte kortársait, ilyen volt például a szomszéd népekkel való megegyezés és együttműködés fontosságának hangsúlyozása, Kossuth Lajost megelőzve jutott el a dunai népeket összefogó államszövetség tervéig.

Teleki László az 1848-49-es szabadságharc lelkes híve és párizsi követe volt, ezért 1852-ben az osztrák bíróság halálra ítélte, távollétében jelképesen végre is hajtották az ítéletet. 1859-ben Kossuth és Klapka György társaságában megalapította a Magyar Nemzeti Igazgatóságot. 1860-ban Drezdában letartóztatták és kiadták Ausztriának. Kizsarolt ígéretére, hogy tartózkodik a politikától, szabadon engedték.

1861-ben hazatérhetett, országgyűlési képviselő és az 1848-as jogalapon álló Határozati Párt vezetője lett. Országszerte az új függetlenségi mozgalom vezérének tekintették. Azonban az országgyűlés egységes fellépésének meghiúsulása, a pártján belüli érdekcsoportok megjelenése miatt, és az erkölcsi felelősség fokozódó súlya alatt összeroppanva öngyilkos lett.

„Teleki László látszólag a kiegyezés ellen volt 1861-ben, de tartalmilag, ha megnézzük, hogy ki mit szeretett volna, jól látszik, hogy Deák Ferenc és Teleki László egyaránt nem engedett a 48-ból. De Teleki az alkotmányos formákhoz szorosabban ragaszkodott, ő nem tartotta törvényes királynak Ferenc Józsefet, mert a magyar alkotmányosság szerint nem volt az. Ezt persze Deák sem gondolta alkotmányosan másképpen, de ő a cél érdekében engedményekre is hajlott” – hangsúlyozta Debreczeni-Droppán Béla, aki szerint az 1861-ben történtek végül Telekit igazolták, hiszen a „lágyabb”, Deák-féle feliratot sem fogadta el Ferenc József és feloszlatta a magyar országgyűlést.

Mint fogalmazott, elképzelhető, hogy ha nem vet véget életének, Deákkal együtt Teleki is a kiegyezés álláspontjára helyezkedett volna évekkel később, amikor már Bécs is másként állt Magyarországhoz.

Ellentétben Deák Ferenccel, akinek már életében kialakult a kultusza a kiegyezésben vállalt szerepe miatt, amelyet hívei kormányzati támogatással halála után is tovább ápoltak, Teleki László alakja kikopott a nemzeti emlékezetből. Debreczeni-Droppán Béla szerint párttársai, rokonai, barátai a méltó és minden addiginál nagyobb temetés, valamint a Széchenyi Istvánéhoz hasonlítható országos gyász után semmit sem tettek Teleki kultuszának megteremtéséért és fenntartásáért.

Ráadásul semmilyen későbbi rendszer sem tudta vagy akarta Teleki örökségét magáénak vallani, ami – ahogy M. Lovas Krisztina kötetben olvasható tanulmánya fogalmaz – talán nem is olyan nagy baj, mert így legalább mondanivalóját nem torzította el az utókor.

A Nemzeti Múzeum által megjelentett 343 oldalas, 300 képpel díszített és 500 példányban kiadott kötet nagyrészt a Nemzeti Múzeum 2011-es Teleki László-kiállítása alkalmából rendezett tudományos konferencián elhangzott előadások írott változatát tartalmazza, felhasználva a közben eltelt évek újabb kutatásait, valamint kiegészítve Hermann Róbert és M. Lovas Krisztina tanulmányaival.

A függelékben a Teleki László halála után felvett vizsgálati jegyzőkönyvek teljes szövege is olvasható, a CD-mellékleten pedig a 2011-es kiállításhoz készült két film szerepel. Az első a nemrég elhunyt Kovács Béla Teleki életét bemutató alkotása, a második a Rendőrtiszti Főiskola és az ORFK Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet munkatársainak filmje arról, hogy ma miként vizsgálnák ki Teleki öngyilkosságának rejtélyes körülményeit.

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!