Öt tény a Szovjetunió szerepéről a spanyol polgárháborúban
2018. augusztus 2. 12:08 Múlt-kor
A spanyol polgárháborúról köztudott, hogy a Harmadik Birodalom ebben a konfliktusban próbálta ki a második világháború során alkalmazott haditechnikájának és harceljárásainak egy részét. Ez a háború tökéletes „laboratórium” volt azonban a Szovjetunió számára is több eszköz kipróbálására, valamint az ellenség megismerésére – találkozhattak ugyanis a harcmezőn német és olasz katonákkal, valamint felszerelésükkel. Alább olvasható öt tény a Szovjetunió szerepéről a spanyol polgárháborúban.
Korábban
Madrid védelme
A szovjet haderő jelentős mértékben hozzájárult Madrid hosszú ideig tartó védelméhez. 1936 októbere és novembere folyamán, amikor a város sorsa kérdéses volt, a szovjet csapatok jelentették a döntő erőt az akkori harcok kimenetelében. Október 23-án egy nagy offenzívát követően dél felől közelítették meg Franco csapatai a fővárost. A nacionalisták nem számítottak nagy ellenállásra, azonban a szovjet T–26-os harckocsikba belebotolva kénytelenek voltak újra felmérni a helyzetet. A „Greize őrnagy” néven ismert Paul Arman, illetve „Pablo” becenévvel illetett Dmitrij Pavlov dandártábornok által vezetett harckocsiegységeknek elengedhetetlen szerepe volt abban, hogy ekkor nem sikerült a francoistáknak bevenni Madridot.
Fent az égen is zajlottak a harcok, itt a szovjet Polikarpov I–15 vadászrepülők pilótái német, illetve olasz vetélytársaikkal küzdöttek. A köztársasági oldal bombázói, amelyek a támadó szárazföldi csapatokra mértek csapást, szintén többnyire szovjet repülők voltak (Tupoljev ANT–40-esek). A szovjet csapatok között voltak szabotázsra specializált egységek is, akik az ellenséges vonalak mögött tevékenykedtek. Mindez három évre elodázta Madrid elkerülhetetlen sorsát – Franco tábornok csupán 1939. március 28-án léphetett be a fővárosba.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1956
- Bebörtönzött ismerőseit tervezte kiszabadítani Mansfeld Péter
- Nem nélkülözhette a Kádár-korszak filmvilága a forradalom mellett kiálló színészlegendát
- Politikai célokat is szolgált az 1956-os épületkárok helyreállítása
- Így karácsonyoztak a magyar menekültek Camp Kilmerben
- A melbourne-i medence véres vizében folytatódott a harc a Szovjetunió ellen
- Újabb fegyveres felkelést vizionált a pártsajtó az '56-os nőtüntetés nyomán
- A megtorlásra szabott új törvényekkel bosszulta meg 1956-ot a Kádár-diktatúra
- A szovjet forgószél, amely elsöpörte a magyar szabadságot
- Nagy-Britanniát és Franciaországot is azzal szembesítette a szuezi válság, hogy nem birodalmak többé
- A központi hatalmak jól választották meg a támadás helyszínét, mikor Gorlice mellett döntöttek 18:05
- Az ideológiai viták mellett szórakozásra is szakított időt Capri szigetén Lenin 16:05
- Saját korában több összeesküvés-elmélet is keringett Napóleon haláláról 15:05
- Hiába okozott negyvenféle betegséget, a kor divathölgyei ragaszkodtak a fűzőhöz 09:50
- Magyar viseletet öltött Mária Terézia a Szent István-rend első adományozásakor 09:05
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában tegnap