2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Szőlőtőkéről a puttonyba: a korszakokon átívelő szüreti hangulat képei

2020. október 2. 15:50 Múlt-kor

Az őszi időszak szüretjeihez hagyományosan sajátos szokások és különleges étrend társult. A munka és az ünnep szorosan összekapcsolódott: zenélés, felvonulás, bál, mulatság kísérte a betakarítást. A Fortepan képein a századfordulótól az 1980-as évekig követhetjük nyomon a szőlőszemek útját.

A Magyar Néprajzi Lexikon definíciója szerint a szüret nem egyéb, mint a szőlőfürtök levágása a tőkéről, a szőlőtermés összegyűjtésének munkafolyamata, illetve a szőlőlé leszűrése és a szőlő feldolgozása a borkészítéshez.

A szüret ideje október és november közé esik. Kezdőnapja a 18-19. században hagyományosan meghatározott volt, amely az ezzel kapcsolatos járandóságok beszedéséhez kapcsolódott. Emellett a szüretkezdetben a szőlőfajták érési idejének helyi tapasztalata is tükröződött.

A szedés a szőlőhegy felszabadításával, a hegykapuk megnyitásával vette kezdetét. A szedő lányok és asszonyok görbe késsel, kacorral, szőlőollóval vágták el a fürt nyelét, csutáját s a helyileg szokásos gyűjtőedénybe tették.

Innen a férfi puttonyosok, illetve csöbrösök vállon vagy kézben hordták a szedő vagy taposó kádba vagy hordóba.

Magyarország egyes régióiban a szüretnek a mai napig nagy hagyománya van, ahogyan a magyar borok és borászatok is népszerűségnek örvendenek.

A szőlőtermő területeket jelenleg 22 borvidékbe, bortermőhelyekbe és egyéb szőlőtermőhelyekbe soroljuk.

Magyarország – szőlőterületét tekintve – a világ szőlőtermesztő államai között sorrendben jelenleg a 13. helyet foglalja el 1,6%-os aránnyal.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Csoportos pózolás a századforduló idejéből, az 1903-as bicskei szüret (Fortepan / Székely Márton)Szorgalmas szüretelők (1919) (Fortepan / Fortepan)A kézben a lényeg (Bicske, 1903) (Fortepan / Székely Márton)A fotózásra mindig érdemes lopni néhány percet a munkaidőből (1920) (Fortepan / Fortepan)Beállított spontán életkép (1929) (Fortepan / Jurányi Attila)Badacsonyi szőlőtőkék (1908) (Fortepan / Magyar Földrajzi Múzeum / Erdélyi Mór cége)Szőlőtaposók sorakozója a betonkádban (1932) (Fortepan / Antal Dániel)Tokaji szőlőhegy a település látképével és a Bodrog folyóval (1908) (Fortepan / Magyar Földrajzi Múzeum / Erdélyi Mór cége)Szüreti felvonulás Nógrádverőcén (1935) (Fortepan / Gyurcsok Gabriella)Vidámság a szőlőhegyen (1940) (Fortepan / A R)A csoportkép 1950-ben is kötelező volt (Fortepan / Fortepan/Album002)Egy lóerős Badacsonyi szüret (1959) (Fortepan / Mészáros Zoltán)Puttonyos mosoly a kamerának lovas szekérrel (1959)  (Fortepan / Mészáros Zoltán)Van minek örülni (1962) (Fortepan / Fortepan/Album009)A termésre 1962-ben sem panaszkodhattak (Fortepan / Bauer Sándor)A szüretelő is lehet szomjas (1962) (Fortepan / Mohl József)„Árpád” szőlője (1982) (Fortepan / Gábor László)A szekszárdi dombvidék büszkesége (1964) (Fortepan / Bojár Sándor)Ki traktorban, ki gumicsizmában (1985) (Fortepan / Erdei Katalin)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár