Szokatlan, piramis formájú sírhelyre bukkantak Kínában
2017. március 16. 12:38
A Sárga-folyó déli partján, a közép-kínai Csengcsou városában igen különleges, piramis alakú temetkezési helyet fedeztek fel a helyi kutatók, akik egy nagyobb lakóövezet építése előtti régészeti feltárást végezték.
Korábban
Az építkezés északi oldalán, amely közvetlenül egy forgalmas út mentén található, a Csengcsoui Régészeti Múzeum szakemberei két darab, téglából épült sírhelyet fedeztek fel. Az egyiket piramis alakúra formázták, a másik pedig egy félbe vágott hengerre emlékeztető alakot kapott. Maga a sírkamra több mint 30 méter hosszú és nyolc méter széles, a fekvése pedig kelet-nyugati irányú. A keleti tájolású bejárat után egy keskeny rámpa vezet le a két temetkezési helyhez, számolt be a The History Blog.
A hosszúkás sírbolt közel négy méter széles, így jóval nagyobb méretű, mint a mellette lévő társa. A régészek szerint ez lehetett az elsődleges sírhely, ahol mindenképpen egy tehetős személy aludhatta örök álmát. A boltíves tetőn egy 76 centiméter átmérőjű rés éktelenkedik, amelyet minden bizonnyal a sírrablók hagytak ott. A kutatócsapat még nem nyitotta meg a sírt, így pontosan nem tudjuk, mi található a téglaépítmény alatt.
A piramis alakú sír teljesen épnek látszódik, szerencsésen megmenekülhetett a fosztogatásoktól, aminek a régészek szerint azon prózai oka lehetett, hogy a rablók egyszerűen nem vették észre, hogy a nagyobb sírhely mellett van egy másik is. Míg a piramisforma igencsak szokatlannak nevezhető a kínai temetkezésekben, a félhenger alakú már jóval tradicionálisabb. A sírkamrák sírboltjait addig még nem tudják pontosan datálni, amíg fel nem nyitják őket, azonban a külsődleges jellegzetességek, valamint az építészeti alapanyag alapján a régészek a Han-dinasztia idejére (Kr. e. 206-Kr. u. 220) teszik a készítési idejüket. További érv, hogy a közelben több Han-dinasztia korabeli sírt, valamint kohászati műhelyet tártak már fel.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit tegnap
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket tegnap
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága 2024.05.01.
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 2024.05.01.
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 2024.05.01.