Szívszorító képeken a lerombolt Budapest
2015. május 15. 13:09
„Éjjel-nappal hallottuk az ágyúszót, bombázást. Elképzeltük, hogy mekkora lehet a pusztítás. De amit aztán később az ember a szemével látott, azt nem tudta előre elképzelni. Házsorok, terek, utcák tűntek el, város helyett hóba-sárba-földbe taposott romok, hullák, dögök, roncsok mindenütt” - emlékezett vissza Ottlik Géza azokra a napokra, amikor a világháború végigsöpört Budapesten. 1945. április végére befejeződtek a harcok Magyarország területén, a fővárost február 13-ára „szabadította fel” a Vörös Hadsereg. A „második Sztálingrád” elnevezéssel is illetett ostrom során a Budapest épületeinek 27 százaléka pusztult el vagy rongálódott meg súlyosan, több mint 32 ezer lakás megsemmisült vagy lakhatatlanná vált, a Duna-hidak pedig egytől egyig megsemmisültek. A Duna gyöngyszemének tartott magyar főváros 1944 novemberétől történelmének egyik legpusztítóbb időszakát élte át, de a háború szele már hamarabb elérte, mégpedig a levegőből. A szövetséges gépek 1944 áprilisától rendszeresen bombázták „Európa szívét”, amely 1945 második felére katasztrofális látványt nyújtott. A fővárosunkat ért traumát most a Fortepan fotóival idézzük fel.
Korábban
Vér és romok
A Hattyú utca lerombolt épületei a Batthyány utca felől nézve. Középen az Apolló mozi romja mögött a Széna tér épületei látszanak.
Előtérben a Budai Apolló mozi romja (ma játszótér van a helyén) a Hattyú utca felől nézve. Mögötte balra Széna téri épületek.
Széna tér, balra a régi Szent János Kórház romjai, szemben a Varsányi Irén (Görgey Artúr) utca - Csalogány utca sarok.
Horváth-kert, háttérben a Krisztina körút lerombolt épületei.
Margitsziget Palatinus Hotel (Nagyszálló) romjai
Margit körút - Keleti Károly utca sarok, a felrobbant Regent-ház
Deák Ferenc utca a Deák Ferenc tér felé nézve, háttérben takarva az Anker-ház
A bombatalálatot kapott Vígszínház
Kristóf tér, szemben a Szervita templom
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Az első világháborúban kozákezredet vezetett az utolsó iráni sah tegnap
- Alig váltott ki sajtóvisszhangot a hajdúszoboszlói fürdő két háború közti megnyitása tegnap
- Önmaga védelmét látta el Fidel Castro a Moncada laktanya csúfosan végződő ostroma után tegnap
- Sikert sikerre halmozott a diplomáciában uralkodása idején I. József tegnap
- Interaktív technikai eszközök is segítik a geszti Tisza kastély kiállításának megismerését tegnap
- Cselszövéseivel saját magát is halálra ítélte Lope de Aguirre tegnap
- Folyamatosan lehet jelentkezni az MFB Otthonfelújítási Programjára tegnap
- Visszatér az éjszakai felvonulás a Debreceni Virágkarneválra tegnap