Szándékos kegyetlenséggel neveltek engedelmes katonákat a spártai gyermekekből
2020. szeptember 10. 18:32 Múlt-kor
Korábban
Brutális versengés
A futóversenyek és a birkózás mellett a fiúk rendszeresen egyfajta csoportos küzdelemben vettek részt, amelyben a két csapat egy kijelölt „szigetről” igyekezett kiszorítani a másikat. Szabályok nemigen voltak, az ütések, rúgások és lökések mellett a szembe nyúlás és a harapás is megengedett volt.
Az állandó igénybevételt nehezebbé tette, hogy az ifjaknak korántsem adtak eleget enni. A Spártát fénykorában látó Xenophón (Kr. e. 434 vagy 427 – Kr. e. 355) szerint ennek egyik célja az volt, hogy vékonyak maradjanak, amitől a szigorú katonai rendszer megalapozója, Lükurgosz arkhón úgy gondolta, magasabbra nőnek.
A szinte állandó éhség azonban arra is rákényszerítette a spártai fiúkat, hogy maguk nézzenek élelem után, bármilyen forrásból, ezzel a harctéri rekviráláshoz szükséges képességekre is szert tettek. A lopást mindazonáltal szigorúan büntették (általában korbácsolással), ami az éheztetés harmadik célját szolgálta: ravasz és agyafúrt harcosokat nevelt.
A korbácsolás meglehetősen prominens szerepet kapott a spártai nevelésben, és sok esetben megtisztelő próbatételnek is számított a büntetés eltűrése. Az egyik, évente megrendezett versenyen például az ifjaknak egy templom oltáráról kellett a kihelyezett sajtot ellopniuk, miközben azt korbácsokkal felszerelt felnőttek őrizték.

Az agogé „próba általi ítélet” volt, írta Paul Cartledge, a görög kultúra professor emeritusa a Cambridge-i Egyetemen 2003-ban.
A városállam vezetése azonban szükségesnek látta ahhoz, hogy összeszokott, erős, és szívós katonákból álló fegyveres erő védje Spártát mind a külső ellenségektől, mind az alávetett, rabszolgaszerű státuszban élő helóták rendszeres felkeléseitől.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59
- Ön ismeri a Vatikán himnuszát? 12:47
- Kincsek az iszapból: a Temze titkai 11:49
- Vonatrablással és fosztogatással töltötte az időt a Jesse-Younger banda 10:50
- Római kori tömegsírt fedeztek fel Bécsben 10:14
- Amikor a múltunk szuvenírré válik: a régészet feketepiaca 09:31