2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Számos különféle játékkal múlatták az időt az Újvilág őslakosai a hódítók megérkezése előtt

2021. május 10. 16:43 Múlt-kor

A patolli és a babszemek

A patolli talán az egyik legismertebb azték játék szerte a világon, még számítógépes változatok is születtek belőle. Diego Durán, domonkos szerzetes volt az első, aki beszámolt róla, de valószínűleg az aztékok előtt is játszották már a prekolumbián Közép-Amerikában. A játék különböző fajtáit játszották már Teotihuacánban, Chichen Itzában a toltékok közt, de a zapotékok és a maják körében is elterjedt.

A patolli táblája két, elnyújtott oválisból állt, amelyek középen X alakban keresztezték egymást, és amelyeket különböző mezőkre osztottak fel. Az aztékoknál a játékosok felajánlottak bizonyos értékeket, mielőtt a játék elkezdődött, és a győztes ezeket is megnyerte a játék végén.

Azok, akik nem vettek részt, egyszerűen fogadhattak arra, hogy ki nyeri meg a játékot. Általában babokat használtak arra, hogy a mai táblajátékokban lévő bábokat helyettesítsék, de néha kukoricát, vagy drágaköveket hasznosítottak erre a célra.

A dobásokat fekete színű babokkal végezték, de tudomásunk van arról, hogy már számozott kockákat is használtak. A babok egyik oldalát megjelölték, és öt vagy hat darabot használtak belőlük, a játékos pedig annyit léphetett, amennyi a dobás után a jelöletlen oldalára esett babok száma volt.

A pálya 52 mezőből állt, de voltak speciális mezői is. Minden játékosnak volt egy startvonalnak tekinthető mezője, ahonnan indult, és egy cél, ahová érkezett. Ha a játékos az egymást keresztező pálya csúcsain lévő mezőkbe lépett, akkor dobhatott még egyszer.

Ha azonban a pályán található, háromszög alakú mezők valamelyikébe tévedt, akkor egy, a tulajdonában álló tárgyat, át kellett adnia az ellenfelének. Csak az nyerhetett, aki valamennyi bábuját pontos dobással léptette be a célba. Aki „túldobta” a szükséges számot, nem mozdulhatott meg.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
A mexikói Monte Albán régészeti lelőhelyen előkerült labdajáték-pályaA művészetek és a játékok azték istene, Xochipilli megtekint egy patollipartit a Codex Magliabechiano néven ismert 16. századi azték kódex illusztrációjánA pelota nevű játék modellje Mexikóból, a nayarit civilizáció idejéből (Kr. u. 300–600)Maja labdajátékos ábrázolása a hagyományos fekete testfestéssel és vastag, párnázott védőfelszereléssel egy hengeres edényen az ún. késő klasszikus korból (Kr. u. 500–900)Játékba merült aztékok Diego Durán művének egy illusztrációjánA pelota nevű játék ábrázolása Durán művéből

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár