2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Szálasi a népbíróság előtt – az egyetlen kivégzett magyar államfő

2016. március 1. 14:04 Csernus Szilveszter

Az utolsó szó négy órán át

Bár mint ismeretes, a népbírósági törvénykezés minden esetben erős érzelmi túlfűtöttségről árulkodott és az ítéleteket is történelmi kontextusba helyezték, Szálasinak egy egész ideológiai-politikai védőbeszédet engedélyeztek az utolsó szó jogán. Az egyetlen kivégzett magyar államfő, ugyanis nem fukarkodott a szavakkal: négy órán keresztül mondta utolsó beszédét.

A volt nemzetvezető igazságosságáról és „halálosan szeretett nemzetéről” értekezett, emellett a háborús főbűnösök ügyében tárgyilagosabb bíráskodást kért: javaslata szerint egy olyan nemzetközi bíróságra lett volna szükség, amely a háborúban semleges nemzetek képviselőiből állana. Ezek után a hungarista ideológiát mutatta be, filozofált az emberi társadalomról, Európa történelméről, szociológiájáról és Magyarország európai szerepéről. Ismét leszögezte, hogy hűtlenséget (mai fogalmaink szerint: hazaárulást) azért nem követtek el a nyilasok a németekkel való együttműködésük során, mert azok egyrészt a szövetségeseink voltak, másrészt egyéb forrásokból már korábban értesültek mindenről, amiről a nyilasok tájékoztatták őket. Ismét szólt Hitler haditechnikai fejlesztéseiről, mint a háború megnyerésének zálogáról, majd Jankó Péter negyedórás szünetet rendelt el.

Beszéde második felében Szálasi a zsidókérdésről értekezett. Véleménye szerint ő egy külön zsidó államban képzelte el a zsidóság jövőjét, és magyarázkodott a nyilasok zsidópolitikájának egyes véres mozzanataival kapcsolatban is. Ekkor már nemcsak a közönség, de az ügyészek is közbeszóltak, mire Szálasi lezárni készült négyórás beszédét. Befejezésképpen megköszönte mindenkinek, aki mellette harcolt, illetve tisztelgett az „ellenség hős lelkű harcosainak és hőslelkű lakosságának” is.

A legismertebb nevéhez fűződő idézetével zárta beszédét, miszerint: „nemzetünk szolgálatában meg lehet halni, de elfáradni soha. Isten legyen nemzetemmel. Végeztem”. Két ügyész is válaszolt az utolsó szó jogán elmondott beszédre, a népügyész például a nyilas uralom alatt kivégzett Bajcsy-Zsilinszky Endre tárgyalásával hasonlította össze, ahol nem volt joga a terheltnek négy órás beszédet tartani.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Rotyis Péter nyilvános kivégzése az Oktogonon 1945. február 3-án. A népbíróság a 401-es különleges büntető munkásszázad keretlegényeként 124 ember meggyilkolásában való részvételéért ítélte halálra (MTI)A II. világháború utáni első május elsejei ünnepség helyszínére, a Hősök terére vonuló járművek a főváros utcáin az Oktogonnál – háttérben a polgári sörözővel. A lovasfogaton elhelyezett bábuk Hitlert, Szálasi Ferencet és Héjjas Ivánt figurázzák ki (MTI)Péter Gábor (b) a BRFK Politikai Rendészeti Osztálya (PRO) vezetője, az Andrássy út 60-beli irodájában, személyesen hallgatja ki Szálasi Ferenc korábbi Endre Lászlót (b2) és Baky Lászlót (j2), a Szálasi kormány belügyminisztériumi államtitkárait - a tömeges gyilkosságok, mindenekelőtt a zsidó vallású állampolgárok százezreinek Auschwitzba szállításának fő szervezőit - a népbíróság 1946. január 4-én halálra ítélte (MTI)Szálasi Ferenc volt nyilas miniszterelnök tanúkihallgatása a Zeneakadémia Nagytermében 1945. december 17. és 1946. január 7. között (MTI)Az ügyészek asztala a Szálasi per tárgyalásán a Zeneakadémia Nagytermében (MTI)Szálasi Ferenc nyilas vezető utolsó szó jogán beszél (MTI)A hóhér letakarja az egyik fölakasztott arcát a Markó utcai börtön udvarán (MTI)A megbilincselt Szálasi Ferenc levett kalappal áll a budai Duna-parton, a felrobbantott Lánchíd közelében. A volt nyilas nemzetvezetőt népbírósági büntetőpere előtt szembesítik a magyar fővárosban a II. világháborús ostrom során történt pusztítással 1946. február 6-án (MTI)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár