Sokszor az egyházon belülről kerültek ki a középkor mágusai
2023. október 22. 16:07
Korábban
Egy természeti mágia felé
A középkori európaiak számára a mágia és a tudomány szorosan összefonódott. Az anyagi világ Isten teremtése és birodalma volt, az ember hasznára alkotva, és az Istentől kapott hatalommal a varázslók vissza is élhettek. Hippói Szent Ágoston, az i. sz. 4–5. század befolyásos gondolkodója, így írt a fizikai és metafizikai keveredéséről: „Mit tálaltak fel ezeken a tálcákon feléd kívánkozásomnak? A napot, holdat, gyönyörű alkotásaidat, de mégis csak munkáidat s nem téged magadat! S még munkáid közül sem a legméltóbbakat! Mert ragyogók ezek ugyan és égitestek, de lelkes teremtéseid mégis előbbrevalók.”
Ágoston egy időben a manicheusok közé, egy dualista, gnosztikus alapokra épülő hitű valláshoz tartozott, és láthatólag vonzották az ég titkai és az aszttronómia; de a csillagászat nyomában ott járt az asztrológia is. Ágoston számára a kettő közötti különbség nyilvánvaló volt: „ki nem látja, hogy mekkora a különbség az égitestek időjárásra vonatkozó hasznos megfigyelései, mint amiket földművesek vagy tengerészek végeznek […] és a mennyeket vizslatók hiú képzelgései között, amelyekkel a jövőbe próbálnak látni, és megismerni a sors szándékait”.
Sokak számára az asztronómia és asztrológia kettőssége a tudományt is ingoványos talajra helyezte. II. Szilveszter pápa, aki Gerbert d'Aurillac néven kezdte életét, jelentős előrelépéseket tett: csillagászati műszereket készíttetett, és népszerűsítette az abakusz használatát. Zenei tanulmányai elősegítették a hangmagasság megértését, és Spanyolországon kívül is elterjesztette az arab számokat. Földrajzi kutatásai során pontosan helyezte el nem csak az Egyenlítőt, de a Ráktérítőt is.
Mégis, olyan gondolkodók is boszorkányság hírébe keveredhettek, mint Szilveszter pápa. Az Ars notoriához hasonló könyvek, amelyek ki nem érdemelt tudást ígértek, gyanússá tehették a zsenialitást, és a féltékenység a politikai motivációkkal egyesülve gusztustalan pletykáknak és vádaskodásoknak ágyazhatott meg. Szilveszter halála után legendák kaptak szárnyra róla, amelyek szerint nem csupán matematikát, de mágiát is tanult az andalúziai araboktól, és hogy tudásáért és a pápai hatalomért cserébe eladta lelkét az ördögnek.
A Közel-Keletről származó egyik könyv az eredetileg görög nyelven írt Corpus hermeticum, egy vallási-filozófiai gyűjtemény volt. Egy bizánci szerzetes révén került Firenzébe, latin fordítását pedig a 15. században készítette el a filozófus és humanista Marsilio Ficino.
Középkori asztronómus, kezében mágikus jelekkel vésett koronggal
Ficino orvos és csillagász is volt, és a kettőt szoros összefüggésben művelte: elméleteit összefoglalóan természeti mágiának nevezte. Álláspontja szerint ez nem a régiek démoni eredetű mágiája volt, hanem az anyagi világban rejtőző isteni hatalmat alkalmazta. Tanítványa, Giovanni Pico della Mirandola, még tovább ment: latin, héber és spanyol nyelvtudásának köszönhetően megismerkedett a kabbalisztikus tanokkal, és összefűzte azokat Ficino mágiájával.
Azonban míg Ficino megelégedett az isteni erő passzív alkalmazásával, Pico della Mirandola agresszívabb rendszerében aktív mennyei vagy angyali beavatkozást lehetett kérni, és a mágia használója közvetlen kapcsolatba kerülhetett magával Istennel.
Pico della Mirandola fiatalon halt meg, Ficino pedig nem érte el a remélt átütő hatást, sőt: munkája olyan rossz fogadtatásban részesült, hogy még patrónusa, Cosimo de’ Medici is alig bírta őt megvédelmezni. A természeti mágia elmélete viszont apránként terjedésnek indult a tudósok között és az egyetemeken. A teológiát és természettudományokat tanuló fiatalok számára a természeti mágia mélyen gyökeredzett mindabban, amit Istenről és a teremtett világról tanultak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Hét borzongató horrorfilm, amit valós események ihlettek tegnap
- Egy idős hölgy látomása miatt helyezték át Sztálin holttestét tegnap
- Párhuzamosan játszott filmekben és a medencében is Bud Spencer tegnap
- A természetközeliség és az elegancia találkozott a Festeticsek balatoni birtokain tegnap
- Furcsa módon eltemetett „vámpírgyermek” sírjára bukkantak Visegrádon tegnap
- A kelták szerint szellemek és boszorkányok látogatnak a mi világunkba Halloween éjszakáján tegnap
- Egy bálteremben alakították ki Budapest első moziját tegnap
- Ellenezte a hadüzenetet, mégis Tisza Istvánt kiáltották ki az első világháború felelősének tegnap