Sok idő kellett ahhoz, hogy Konstantinápoly valóban Róma örökébe léphessen
2022. november 1. 08:56 Múlt-kor
Korábban
A kereszténység felemelkedése
Még 313-ban, a harcok közepette Constantinus Licinusszal együtt kiadta a mediolanumi (milánói) ediktumot, amely biztosította a keresztényeknek a szabad vallásgyakorlást. Ettől kezdve az uralmuk alatt álló területeken befejeződött a rendszeres keresztényüldözés, Constantinus győzelme után pedig az egész birodalomban megszűnt.
Az új főváros alapításakor igyekezett arra bátorítani a keresztényeket, hogy minél többen telepedjenek le Konstantinápolyban. Tervezett három templomot is, amelyeket az Isteni Bölcsességnek, az Isteni Erőnek és az Isteni Békének szenteltek volna fel.
Peter Paul Rubens (1577–1640): Krisztus jele megjelenik Konstantinnak
Ebből csak az első valósult meg, az is Constantinus egyik legjelentősebb utóda, I. Justinianus császár (527 – 565) uralma alatt. A Hagia Szophia a korabeli világ legnagyobb templomának számított.
Részben Rómát felidézendő, részben pedig a keresztény jelleget erősítendő épült fel az Apostolok Temploma Konstantinápolyban, amely a bizánci császárok temetkezőhelye lett. (Utóbb a város török elfoglalásakor semmisült meg).
A sajátos kettősség még jó néhány évtizedig jellemezte a várost, és a pogány kultuszok csak lassan szűntek meg. Pogány szobrok és közterek ugyan voltak Konstantinápolyban, de hozzájuk egyre kevesebb ünnep és esemény kapcsolódott a mindennapi életben, hiszen egyre nagyobb teret nyert a kereszténység.
A város a Nyugatrómai Birodalom bukásával végérvényesen és visszavonhatatlanul fővárossá, Róma örökösévé vált. Ugyanakkor az építkezések nem mentek egyik napról a másikra.
A város alapítása utáni évtizedekben keletkezett források némelyike még arról számolt be, hogy Konstantinápoly túlzsúfolt és mocskos város volt a beáramló lakossághoz képest elégtelen infrastruktúra miatt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
23. A reformáció és a katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Brutális boszorkányüldözésbe torkollott a király rögeszméje a 16. századi Skóciában
- A leves, amely megállított egy háborút
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Példát mutatott a világnak Erdély a vallási toleranciában
- A vallásszakadást szentesítette az első vallásbéke
- Családja a végsőkig ellenezte Szalézi Szent Ferenc papi hivatását
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- Újításaival európai rangú alakja lett az építészetnek Lechner Ödön 19:05
- Már a középkori Angkor lakosai is tudhatták, hogy a Föld gömb alakú 18:05
- Nem kegyelmeztek senkinek a német katonák a francia faluban 16:05
- Latin dzsessz és népzenei dallamok is színesítik az idei Magyar Tavak Fesztiválját 12:20
- Kevés kortársával ápolt jó viszonyt az állandóan háborúzó Barbarossa Frigyes 12:20
- Ezeréves épület nyomaira bukkanhattak a régészek Veszprémben 11:20
- Földön, vízen és levegőben is közlekedhettek a régi Városliget látogatói 09:50
- Argentínában ünnepnap Bíró László születésnapja 08:20