Franciaország és Anglia sorsát is meghatározta a mára elfeledett bouvines-i csata
2020. július 27. 12:58 Múlt-kor
806 éve, 1214. július 27-én zajlott az a csata, amely – habár gyakran csak a történelemtankönyvek apró betűs részeiben szerepel – fordulópontot jelentett a korabeli Európa történetében. A bouvines-i csatában a franciák a létszámban őket felülmúló német–angol–flamand koalíció ellen vették fel a kesztyűt.
Korábban
János, a földnélküli
Crecy-i ütközet, agincourt-i csata: két fontos összecsapás a 100 éves háború (1337-1453) történetéből, amelyek bár kevéssé ismertek, de még mindig többen hallottak róluk, mint az 1214. július 27-én lezajló bouvines-i csatáról, amely gyakorlatilag megalapozta a korábban igen gyenge központi befolyással bíró Francia Királyság középkori hatalmát, s egy évszázadra visszavetette Anglia terjeszkedési lehetőségeit.
John France, a Swansea Egyetem középkorásza igen erősen fogalmaz: "a bouvines-i csata az egyik legfontosabb ütközet az angol történelemben, amelyről senki sem hallott. Bouvines nélkül nem lett volna Magna Charta sem."
A mai francia-belga határ közelében fekvő Lille melletti sáros területen viszonylag kis méretű, két 15-25 ezres sereg csapott össze egymással, következménye mégis az egész európai történelemre hatással volt, tette hozzá.
Az események idején János király (1199-1216) volt hatalmon, aki Oroszlánszívű Richárd halálát követően ülhetett az angol trónra. Már uralkodásának elején kiérdemelte a "földnélküli" jelzőt, ugyanis Fülöp Ágost francia király 1202-ben elkobozta János franciaországi földjeit, és bevonult Anjou-ba, Bretagne-ba, Maine-be, Normandiába és Tournai-ba, jelentősen megerősítve ezzel a Karoling-kor vége óta gyengélkedő francia központi hatalmat. Hozzá kell tenni, hogy János azért is kapta az utókortól a kevéssé megtisztelő jelzőt, mert legkisebb fiúként kimaradt apja földosztásából.
Jánostól elidegenedtek az angol birtokosok, akik sokallták a háborúkra tőlük kikényszerített pénzt, és sérelmezték, hogy kizárták őket az udvarból, ami miatt nem voltak hajlandóak harcolni az angol uralkodó tengerentúli területeiért.
Így a kontinentális Európa földjén vívott háborújához a földnélküli király egy európai koalíciót szervezett, mégpedig az egyre erősödő francia korona ellenségeiből: a Német-római Császárságból, Flandriából, valamint a Boulogne-i Grófságból.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

művészet
- A csodával határos módon maradt fenn ezer éven át Hódító Vilmos legismertebb propagandaműve
- Első magyarként lett a Royal Society tagja a különc báró, Podmaniczky József
- Negyedmilliónál is többen voltak kíváncsiak Hieronymus Bosch műveire a Szépművészeti Múzeumban
- A szabin nők közbelépése
- Másolatként próbált Ibizára csempészni egy Picasso-rajzot egy utas
- 10 tény Picassóról
- Minden későbbi kor művészei másképpen merítettek ihletet Nagy Sándor életéből
- Hazánkban először látható installációval nyílt meg a Városliget új művészeti tere
- Géniuszok gyülekezete Rómában, avagy így dolgozott Raffaello Michelangelo szomszédságában
- A jövő a történelemből merít: hogyan lett Hszi Csin-ping a világ legnagyobb hatalmú embere? 14:45
- Csángó társasjátékkal gyarapodott a Néprajzi Múzeum 13:20
- A Watergate-botrányból nem volt kiút, a lemondás mellett döntött Richard Nixon 11:50
- Hogyan váltak népmesei hőssé az 1963-as vonatrablók Angliában? 08:50
- Titokzatosan élt, de korántsem volt szadista szörnyeteg Báthory Erzsébet tegnap
- Megírta a magyar balsors bibliáját és a világról is tűpontos látleletet adott Bibó István tegnap
- Véletlenek sorozatával indult a belügy által is megfigyelt Cseh Tamás karrierje tegnap
- India és Mezopotámia civilizációit kötötték össze Kelet-Irán titokzatos városai tegnap