Sohasem uralkodhatott a Róma és Egyiptom közös örökösévé kikiáltott „kis Caesar”

Uralkodásra született

A Kr. e. 50-es és 40-es évek folyamán Kleopátra testvéreivel – két fivérével (akik mindketten a Ptolemaiosz nevet viselték) és húgával, Arszinoéval – versengett az egyeduralomért.

Miután Kr. e. 51-ben a 18 éves Kleopátra névleg férjhez ment 10 éves öccséhez, XIII. Ptolemaioszhoz, a viszony polgárháborúba torkollott, Kleopátra pedig Szíriába távozott ütőképes sereget gyűjteni híveiből.

Minden korábbinál nagyobb erő birtokában tért vissza: a Plutarkhosz által lejegyzett népszerű hagyomány szerint egy szőnyegbe csavarva (már fordítások szerint egy zsák ruhába rejtőzve) bejutott a Rómában egyre növekvő hatalommal rendelkező Julius Caesar lakosztályába, elcsábította a tapasztalt vezetőt, és segítségével vereséget mért öccsére a harcmezőn.

Kleopátra Caesar segítségével visszaszerezte trónját, az államrend fenntartása érdekében kisebbik öccséhez, XIV. Ptolemaioszhoz ment feleségül, azonban fenntartotta viszonyát a Rómában egyeduralomra törő Caesarral.

Kr. e. 47 június 23-án Egyiptom királynője fiúgyermeknek adott életet, amivel bebetonozta kizárólagos hatalmát Egyiptomban: az újszülött, bár ekkor még nem foghatta fel szerepét, sikerrel segített anyjának teljességgel a partvonalra szorítani nagybátyját.

Lehetséges, hogy ekkor még XIV. Ptolemaiosz sem ismerte fel a tényt, hogy nővére mind a gyakorlatban, mind a külsőségekben egyeduralkodóvá lépett elő.

A rendkívül éles politikai gondolkodású Kleopátra mesterien használta fel fia kettős örökségét: habár a dinasztia hagyományainak megfelelően hivatalosan a XV. Ptolemaiosz nevet viselte, az egyiptomi nép csupán Kaiszariónként emlegette. A gyermek Kr. e. 44-től, hároméves korától hivatalosan is előlépett édesanyja társuralkodójává.

Sokan hangot adtak ugyanakkor kétségeiknek, miszerint a gyermek valójában nem Julius Caesar fia volt. Ennek legfőbb oka az volt, hogy Caesarnak addigi kapcsolataiból nem született gyermeke, így többen merő politikai fogásként értelmezték a kisgyermek hivatalos apaságát, és egyúttal Caesar meddőségén élcelődtek.

A kis Kaiszarión így születésétől fogva két nagy terhet viselt: egyfelől Róma leghatalmasabb emberének egyetlen vér szerinti gyermeke volt, másrészt egy három évszázada uralkodó dinasztia és egy 3000 éves civilizáció örököse, országa pedig éppenséggel az egész Földközi-tenger éléskamrája, azaz stratégiai fontosságú zsákmány volt.

1. Uralkodásra született
2. Találkozás az édesapával
3. A végső leszámolás

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején