Sajátos szentjévé avatta az általa létrehozott rendszer Vlagyimir Lenint
2020. április 22. 10:21 Múlt-kor
150 éve, 1870. április 22-én született a Volga menti Szimbirszkben (ma Uljanovszk) Vlagyimir Iljics Lenin szovjet-orosz ideológus, forradalmár és politikus, a Szovjetunió első vezetője.
Korábban
A lázadó diák
Lenin (születési nevén Uljanov) középosztálybeli családba született, édesapja paraszti sorból emelkedett fel, és egy jó nevű, nemes ifjaknak fenntarott iskolában tanított matematikát és fizikát.
Vlagyimir nyolc gyermek közül harmadikként született, gyermekként a sportban és tanulmányaiban egyaránt kiemelkedően teljesített. Az Uljanov szülők hívő monarchisták voltak, a II. Sándor cár által 1861-ben kihirdetett jobbágyfelszabadításnak köszönhetően.
Az édesapa, Ilja életében fontos szerepet játszott az ortodox kereszténység, az evangélikusként nevelt édesanya, Marija azonban közömbös maradt a vallást illetően.
Lenin 15 éves volt, amikor 1886 januárjában édesapja agyvérzésben elhunyt, innentől viselkedése igencsak megváltozott, és nyíltan megtagadta az istenhitet.
Bátyja, Alekszandr ekkor már Szentpéterváron tanult, és a meglehetősen reakciós III. Sándor cár abszolutizmusa ellen agitáló politikai körökben mozgott. Végül egy merényletkísérletbe is belekeveredett, a hatóságok pedig társaival együtt letartóztatták, és 1886 májusában felakasztották.
A családi törések ellenére Lenin befejezte középiskolai tanulmányait, és a kazanyi egyetem jogi karára iratkozott be.
Egyetemi karrierje nem tartott sokáig: miután egy diákkör vezetőjévé választották, tiltakozást vezetett a diákszervezetekre rótt korlátozások ellen. A rendőrség letartóztatta, kicsapták az intézményből, és a család tatárföldi nyári üdülőjébe száműzték.
Aggódó édesanyja közbenjárására visszatérhetett Kazanyba, itt ismerkedett végül meg újabb radikális körökön keresztül Marx írásaival. 1889-ben a család Szamarába költözött, Lenin pedig újabb radikális szerveződésekben vett részt – itt fordította le orosz nyelvre Marx és Engels Kommunista Kiáltványát.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap