Saját, tévedésből megjelent nekrológja vitte rá Alfred Nobelt a nevét viselő díj megalapítására
2021. július 30. 08:41 Múlt-kor
Korábban
Egy hallhatatlan díj születése
1895. november 27-én a párizsi svéd–norvég klubban Nobel aláírta utolsó végakaratát. A feltaláló egy évvel később hunyt el, és a végakarat ismertetésekor derült ki a családtagok számára, hogy nem örököltek semmit. Noha ők sem voltak szegények – többek közt Ludvignak köszönhetően a család cége részt vett a bakui olajmezők kiaknázásában –, nem feltétlenül igyekeztek teljesíteni a végakaratot.
Nobel a vagyonának 94%-át, több mint harmincmillió svéd koronát szánt arra, hogy egy díjat alapítson, amelyet évente öt embernek osztanak ki, aki az emberiség legnagyobb hasznára tevékenykedett a fizika, a kémia, az orvostudomány és az irodalom területén. Az ötödik díjat az kaphatta meg, aki a legtöbbet és a legjobbat tette a nemzetek közötti testvériség előmozdításáért.
A mai áron körülbelül fél milliárd dolláros felajánlás utóélete nem volt egyszerű. A hagyaték kezelésére egy alapítványt hoztak létre, ám pont a vagyon mérete okozott komoly problémákat. Végül két ember, Ragnar Sohlmann és Rudolf Liljequist kitartó munkájának köszönhetően született meg a díj a végakarat szerint.
Számos utazást tettek, dokumentumokat mentettek meg, és vagyontárgyakat helyeztek biztonságba, mielőtt azokat lefoglalták volna. A francia hatóságok például megpróbálták megakadályozni, hogy Nobel vagyonának elemei elhagyják az országot, de Ragnar Sohlmann végül egyszerűen csak csomagként feladta a megfelelő dokumentumokat, és elpostázta Svédországba.
A megálmodó szerint komoly intézmények feleltek a díj kiosztásáért, így a fizikaiért és a kémiaiért a Svéd Tudományos Akadémia, az orvosiért a Karolinska Intézet, az irodalmiért a Svéd Akadémia (amely nem azonos a Svéd Tudományos Akadémiával) felelt.
Az egyetlen kivételt a Nobel-békedíj jelentette, amelyet a végakarat szerint a norvég parlament, a Storting ítél oda. Nobel halála idején a két ország még egy államot alkotott, ám 1905-ben Norvégia függetlenné vált. Később már nem a parlament, hanem egy, a parlament által kinevezett bizottság tagjai ítélték oda a Nobel-békedíjat.
Hogy a végrendelkező Nobel miért a norvég parlamentet választotta döntőbíróul, nem lehet tudni. Egyesek szerint azért, hogy Svédországot ne érje külföldi politikai nyomás ez ügyben, mások szerint azért, mert a norvégokra a 19. században kevésbé volt jellemző a militarizmus, de sokan gyanakodnak arra is, hogy a norvég parlament ez idő tájt megtett békére irányuló lépései, például a közvetítői szerepei miatt esett rájuk Nobel választása.
A díj sorsa egyébként a felsorolt szervezetektől is függött, mivel azoknak el kellett fogadniuk a felelősséget. Erre végül is 1897 folyamán sor került sor. Az első díjátadót 1901. december 10-én tartották, Alfred Nobel halálának évfordulóján. Érdekes módon a svéd király ekkor nem ment el a ceremóniára, maga helyett a koronaherceget küldte, mert úgy vélekedett, hogy a díj túlságosan internacionális jellegű. A díjat kezelő Nobel Alapítvány kezét eleinte megkötötte az a tény, hogy csak állami vállalkozásokba fektethették a pénzt, de az alacsony kamatok végül azt eredményezték, hogy a díjjal járó pénzjutalom reálértéke folyamatosan csökkent. Ezért azt a megkötést 1950-ben eltörölték.
Bárhogyan is vélekedtek Alfred Nobelről a kortársak, a számítása tulajdonképpen bevált. Manapság már nem a dinamit feltalálójaként, hanem a legnagyobb presztízsű tudományos kitüntetés megalapítójaként gondolunk rá.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Kertész Mihálynak köszönhetjük a Casablancát, a világ egyik legmeghatóbb romantikus filmjét 09:50
- Szoknyával a politikában - megjelent a Múlt-kor téli száma 09:20
- Féllábbal is a színpad sztárja maradt 08:20
- Kölcsönös bizalmatlanság jellemezte az antikomitern paktum aláíróit tegnap
- „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” tegnap
- 10 érdekes tény a csók kultúrális történetéről tegnap
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke tegnap
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert tegnap
