Saját, tévedésből megjelent nekrológja vitte rá Alfred Nobelt a nevét viselő díj megalapítására
2021. július 30. 08:41 Múlt-kor
Manapság Alfred Nobel nevéről leginkább a róla elnevezett díj jut az ember eszébe. Tulajdonképpen ez volt a végakarata is, hiszen nem számított különösebben népszerű vagy kedvelt embernek a kortársai körében. De mi vezetett el a díjat felállító szándékhoz? Erre a kérdésre keressük a választ Alfred Nobel életében.
Nobel a laboratóriumában
Korábban
Vállalkozó kedvű család
Alfred Nobelnek volt honnan örökölnie a robbanószerek iránti érdeklődését. Édesapja, Immanuel Nobel maga is feltalálóként dolgozott, noha eleinte sikertelenül próbálkozott mérnökként befutni.
Amikor 1833-ban Stockholmban Alfred megszületett, a család nem volt kilátástalan anyagi helyzetben. 1837-ben azonban Immanuel csődbe ment, és a hitelezői elől külföldre menekült, Nobelék pedig az édesanyjának, Andriette Nobelnek a kis fűszerüzletéből éldegéltek.
Immanuel Nobel egyenesen Oroszországba ment, ahol sikerült megnyernie magának I. Miklós orosz cárt. Az uralkodó figyelmét egy víz alatti akna feltalálásával hívta fel magára. Végül sikerült gyárat alapítania, amely a hadi megrendelésekre szakosodott. 1842-ben a család újra egyesülhetett, mikor Andriette Szentpétervárra költözött.
Nobelék vállalkozása különböző termékek széles palettáját állította elő, torpedókat, rétegelt falemezeket vagy éppen gyári gépeket. A legprosperálóbb időszak a vállalkozás életében az 1853–56 között zajló krími háború volt, ebben az időszakban az orosz állam számtalan megrendeléssel fordult Nobelékhez.
Szevasztopol ostroma a krími háború idején Franz Alexeïevitch Roubaud francia-ukrán festő (1856–1928) ábrázolásában. A krími háború idején kapta a legtöbb megrendelést az orosz államtól Immanuel Nobel vállalkozása.
Maga Alfred Nobel Oroszországban tanult, és mivel később is számtalan országban élt életvitelszerűen, nemcsak sok nyelvet beszélt, de önmagát is világpolgárként határozta meg. Amikor apja látta, hogy a fia milyen tehetséges, Párizsba küldte tanulni, később pedig az Egyesült Államokban töltött el hosszabb időt.
Itt találkozott 1844-ben Ascanio Sobrero itáliai vegyésszel, aki három évvel később felfedezte a nitroglicerint. Ez az anyag rendkívül ígéretesnek tűnt, ám a legkisebb mechanikai hatásra is képes volt felrobbanni, ezért a világ tudósai közül sokan kezdtek neki egy stabil, az iparban is alkalmazható változat kifejlesztésének.
A Nobel család oroszországi gazdasági helyzete megrendült, miután a krími háború végeztével az a hadi konjunktúra, amelyet meglovagoltak, véget ért. 1862-ben Immanuel Nobel cégét eladták a hitelezők, és a család visszatért Svédországba.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Őskor
- Megromlott az egészségi állapota őseinknek a gyűjtögető életmóddal való szakítás után
- Végső nyugalomra helyezik az Ausztráliában talált ősi emberi maradványokat
- Szinte a teljes emberi történelmet végigkísérte a koponyalékelés, mint orvosi beavatkozás
- Ausztrál bennszülötteké lehet a világ legősibb eredetmítosza
- A csirkénél is előbb, hétezer éve háziasíthatták a libát Kínában
- Valóban öncsonkítást követtek el a az őskori barlangrajzok művészei?
- Halászhajók is mentették a szövetséges katonákat Dunkerque-nél 20:20
- 10 tény a gyarmati Jamestownról 19:25
- Elhunyt Gyarmathy Lívia filmrendező, a magyar mozgókép mestere 17:57
- Még az államhatalom sem szakíthatta el a színpadtól Bárdy Györgyöt 11:50
- Kereskedelmi pálya és frontszolgálat után talált rá a színművészetre Lukács Pál 08:50
- Hiába az apai örökség, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket Kossuth Ferenc tegnap
- Kettős játszmát folytatott semlegességéért Törökország a II. világháborúban tegnap
- Fegyver helyett fényképezőgéppel járta a háborúk frontvonalait Robert Capa tegnap
