Saját családjával szemben sem volt könyörületes Rettegett Iván
2023. december 19. 14:20 Edward Collins
Az uralkodói melléknevek az esetek többségében találóak. Olyan jelzővel látnak el egy fejedelmet, császárt, királyt vagy cárt, amely segítségével könnyen azonosíthatóvá válik. VI. Lajos francia király nem véletlenül lett Kövér, II. Frigyes pfalzi választófejedelem neve elé joggal ragasztották oda a Bölcs szócskát, I. Vilmos valóban Fattyú is volt meg Hódító is, de V. Konstantin bizánci császárról is sokat elárul, hogy ellenfelei Trágyanevűként emlegették. Mégis, talán kevés olyan találó uralkodói melléknév akad a történelemben, mint a Sztálin által példaképnek tekintett IV. Iván orosz cáré, akinek nevéhez elválaszthatatlanul tapadt hozzá a Rettegett jelző.

Rettegett Iván cár a fiával Ilja Repin 1885-ös festményén
Korábban
A kegyetlen kamaszcár
A legenda szerint III. Vaszilij moszkvai nagyfejedelem fiának, Ivánnak már a születését is baljós előjelek kísérték: miközben a Kremlbe villám hasított, két foggal jött a világra. Apja halála után a kis Iván névleg már hároméves korában az ortodox állam vezetője, moszkvai nagyfejedelem lett. Nyolcéves volt, amikor édesanyja is meghalt, innentől kezdve pedig az orosz nemesek, a bojárok vették kezükbe a fejedelemség irányítását. 17 éves korában azonban Iván megelégelte addigi helyzetét, és – az orosz történelemben elsőként – bizánci rítus szerint minden oroszok cárjává koronáztatta magát.
Mihail Geraszimov, az 1970-ben elhunyt szovjet régész-antropológus az általa kifejlesztett koponyaalapú arcrekonstrukciós technikával számos történelmi híresség, többek között Friedrich Schiller és Timur Lenk kinézetéről adott képet. A Rettegett Ivánról a cár csontváza és koponyája alapján készített szobra egy idős, megtört uralkodót mutat, aki már csak árnyéka egykori önmagának.
Feltehetően ez az uralkodó leghitelesebb ábrázolása, ám több kortársa beszámolt róla, milyen is volt az ereje teljében lévő Rettegett Iván. Ezek a leírások, sajnos, meglehetősen eklektikusak: volt, aki magas, széles vállú emberként emlékezett meg róla, mások vöröses-feketés szakállát vagy nagy, görbe orrát emelték ki. A leírások a külső jegyek részleteiben és az általa keltett benyomás felvázolásában eltérnek, abban viszont megegyeznek, hogy IV. Iván mindannyiuk szerint férfias jelenség volt.
Ha észbeli képességeit tekintjük, a cár kiemelkedett kortársai közül. Több korabeli beszámolóból is kitűnik, hogy gyors észjárású, kiváló szónoki és debattőri képességekkel megáldott ember volt, aki érvelésével képes volt porig alázni vitapartnerét. Uralkodása ennek megfelelően ígéretesen indult. A cár kezdetben államigazgatási reformok sorát vitte végig: megújította a közigazgatást, a bíráskodást, az egyházat és a hadsereget is.
A fiatalon elárvult Iván hamar átvette a hatalmat a bojároktól, és bizánci rítus szerint minden oroszok cárjává koronáztatta magát világos jelét adva annak, hogy Moszkva a harmadik Róma
Utóbbi tekintetében a 20 ezer sztrelecből álló első hivatásos hadsereg felállítása jelentett áttörést. Ebben az időszakban a cár külpolitikája is sikeresnek bizonyult. Először a maradék európai tatár államokat, az Asztraháni és a Kazanyi Kánságokat hajtotta fennhatósága alá, az 1580-as években pedig kezdetét vette Szibéria orosz meghódítása. Rettegett Iván ezzel lerakta az orosz gyarmatbirodalom alapjait.
Az első orosz cár államszervezői tehetsége és birodalomépítő ambíciói mellett azonban mentális problémáiról is ismert. Kegyetlensége korán megmutatkozott, amely részben hányattatott gyerekkora negatív élményeiből (a korán árvaságra jutott fiú környezete véres hatalmi küzdelmei közepette nőtt fel), részben az olvasmányaiból leszűrt tanulságokból (korlátlan uralkodói hatalommal bír, ezért bármit megtehet) fakadt. Még csak tizenhárom éves volt, amikor egy lakomán elrendelte, hogy Andrej Sujszkij bojárt kutyákkal tépessék szét a nyílt utcán.
Iván első felesége 1560-ban bekövetkező halálát követően kezdte teljesen elveszíteni önkontrollját. Úgy vélte, Anasztáziát – akivel a források szerint harmonikus házasságban élt – az általa gyerekkora óta gyűlölt bojárok mérgezték meg. A cár idővel már mindenhol bojár-összeesküvést látott. Több kortársa is beszámolt róla, hogy folyamatosan mozgatta a szemét, megfigyelve minden apró részletet, különös tekintettel a ruhák alatt esetleg elrejtett szúró- és vágóeszközökre.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
holokauszt
- Tömeges kivándorláshoz vezetett az 1946-os kielcei pogrom
- Áthelyezték az auschwitzi múzeum emléktábláit
- Régészek dolgoznak a Natzweiler-Struthof koncentrációs táborban
- Rekordáron kelt el a nácik által elrabolt szökőkút
- Restaurálják az auschwitzi főtábor őrépületét
- Zsidómentő lengyel asszonynak állított emléket a Pilecki Intézet
- Münchenben nyitja első külföldi központját a Jad Vasem
- Előkerültek a párizsi zöldcédulás razzia elveszett fotói
- Felavatták a roma holokauszt emlékművét Óbudán
- Első alkalommal nevesítettek egy maja csillagászt 19:38
- Kétezer éves, működőképes lepárlót fedeztek fel Kínában 17:56
- Feltárták Nagy Ottó 10. századi loburgi erődítményét 17:17
- Kikötővárosok demokratikus történelmét vizsgálja egy új kutatás 16:28
- Kirekesztő, rasszista és szexista lett a levéltári anyagokon betanított mesterséges intelligencia 15:36
- Megtalálhatták az első niceai zsinat templomának maradványait 13:48
- Ókori szandálokat találtak egy spanyolországi bányában 12:50
- Modern társadalmi igények formálják a skandináv múzeumok vikingképét 12:15
















