Ritka kamikaze motorcsónakot találtak Japán partjai mentén

Széles körben ismert az a tény, hogy Japán a második világháborúban öngyilkos alakulatokat vetett be az amerikaiak elleni harcok során. Kamikaze néven váltak ismertté. A szó jelentése isteni szél, és arra a tájfunra utal, amely két ízben is megsemmisítette a Japán ellen induló mongol hajóhadat az 1270-80-as években. Az öngyilkos támadások alapját a busidó adta, amelynek alapján egy harcos számára a hadifogság a legnagyobb megalázatást jelentette, ugyanis a katona élete megőrzésével elvesztette a becsületét. Az első öngyilkos alakulatot 1944. október 21-én vetették be a Fülöp-szigeteki Leyte-öbölben.

Általában a légierő kötelékében alkalmazták őket, a zömében önkéntes pilótáknak robbanóanyaggal telt, a támadásokhoz speciálisan kifejlesztett, lökhajtásos torpedót, az Okhát amerikai repülőgép-hordozók fedélzetének kellett nekivezetniük. Kevéssé ismert, hogy motorcsónakos kamikazék is léteztek a japán hadseregben, az ő feladatuk ugyanúgy az ellenséges hadihajók megsemmisítése vagy legalábbis súlyos megrongálása volt. A módszer pedig hasonló: az átlagosan 250-300 kilogramm súlyú robbanószerrel töltött, 30 csomó végsebességre is képes hajóikat kellett nekivezetniük az amerikaiak vízi járműveinek.

Japán partjaitól mintegy 750 méternyire egy búvár 32 méter mélységben egy Sinjo típusú motorcsónakot fedezett fel a tengerfenéken. Mivel ilyen hajót – építésének céljából kiindulva – manapság csupán fényképen láthatunk, a szakértők csak találgatni tudnak kilétük felől. Úgy vélik, a most megtalált lelet azok közé a hajók közé tartozhatott egykoron, amelyek túlélték a világháború végét, ám arra ítéltettek, hogy elsüllyesszék őket a japán kapituláció után. A most 88 éves Katszumi Muto kapta parancsba, hogy végezze el a műveletet. Visszaemlékezése szerint közel húsz hajó alját fúrták meg.

A motorcsónak több mint hét évtizede a tenger fenekén fekvő maradványait (egy egy méter hosszú motort, egy 30 centiméter széles propellert és egy vélhetően robbanóanyagot tartalmazó tartályt) a 79 éves Hirojuki Arakava búvár találta meg a Tokiótól délre található Tatejama város Hasama nevű halászati kikötőjétől kb. egy kilométerre északnyugatra. A kutatók szerint az öbölben az 59-es számú Sinjo egység állomásozott, amely 53 darab, egyszemélyes motorcsónakból állt. A háború során a szigetország kb. 6200 darab, betonlemezzel megerősített Sinjót gyártott.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai