Legendás apák és fiúk

Kísérlet egy nemzet eltörlésére: Korea a japán megszállás alatt

2018. március 6. 17:01

Hiába ért véget 1945-ben, a japán megszállás vége óta sem talált békére és egységre Korea népe. Az 1910-ben kezdődött rémálom alatt gyakorlatilag minden szinten hadat viselt a Japán Birodalom a koreai néppel és kultúrával szemben. Milyen volt Korea a japán uralom alatt, és milyen máig tartó hatásai vannak a teljes koreai öntudat eltörlésére tett kísérletnek?

Japán csapatok Koreában a 20. század hajnalán
Japán csapatok Koreában a 20. század hajnalán

A múltat eltűntetni

A 2018-as téli olimpián a felháborodott koreaiak bocsánatkérést követeltek az amerikai NBC televíziócsatornától miután annak kommentátora azt állította, hogy Korea globális gazdasági hatalommá való válása Japán „kulturális, technológiai és gazdasági példájának” köszönhető. Sok dél-koreai számára Joshua Cooper Ramo szavai régi sebeket szakítottak fel – sebeket, amelyeket egy emberöltőnyi japán megszállás ejtett.

„Akármely értelmes ember, aki ismeri a japán imperializmus történetét és az általa a II. világháború előtt és alatt elkövetett atrocitásokat, mélyen bántónak és felháborítónak találná eme kijelentést”, olvasható a bocsánatkérést követelő petícióban, amelyet dél-koreaiak tízezrei írtak alá.

Koreát évek óta tartó háború, fenyegetés és politikai machináció után 1910-ben kebelezte be a Japán Birodalom. Az ország 1945-ig Japánhoz tartozott. Az új területe feletti irányítás megszilárdítása érdekében Japán totális háborúba kezdett a koreai kultúra ellen.

Az iskolákban és egyetemeken megtiltották a koreai nyelv használatát. A nyilvános helyeken is átvették a japán nyelvet, és hamarosan arra is született határozat, hogy filmeket is kizárólag japánul lehessen készíteni. Bűncselekménynek számított a japánok által nem jóváhagyott szövegekből történelmet tanítani, és a hatóságok elégettek több mint 200 ezer történelmi dokumentumot, gyakorlatilag megsemmisítve Korea történelmi emlékezetét.

A megszállás alatt Japán teljességgel átvette az irányítást Korea munkaereje és földje felett. Csaknem 100 ezer japán család telepedett le Koreában az állam által nekik adott földön. Itt aztán fák milliószámra történő kivágásával erdőket irtottak ki, és idegen növényfajokat telepítettek be, teljesen elváltoztatva Korea tájképét. Közel 725 ezer koreai munkást vittek el Japánba és más gyarmatokra dolgozni, és ahogy közeledett a II. világháború, elhurcoltak több százezer koreai nőt „kényelmi hölgyeknek”, azaz szexrabszolgáknak katonai bordélyházakba.

De nem csak Korea népét zsákmányolták ki a japán gyarmatosítás alatt: a kulturális jelképei is áldozatul estek. A koreai szuverenitás és függetlenség egyik legerőteljesebb szimbóluma a királyi palota, a Kjongbokkung volt, amelyet 1395-ben építettek Szöulban a Csoszon-dinasztia idején. A hatalom átvétele után rövidesen elbontották a történelmi épületegyüttes több mint egyharmadát, a fennmaradó részből pedig turistalátványosságot csináltak japán látogatók számára. Ahogy Heejung Kang koreai történész megjegyzi, a birodalmi kormányzat ugyanakkor igyekezett megőrizni is a koreai művészettörténet és kultúra remekeit, hogy aztán a birodalmi Japán önmagáról alkotott, civilizáló és modern erő képét támassza alá velük. Ez a Koreát elmaradottként és primitívként ábrázoló nézet aztán bekerült a tankönyvekbe, múzeumokba és még a koreaiak önmagukról alkotott képébe is.

2018. ősz: Legendás apák és fiúk
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Koreai ellenállókJapán csapatok Phenjanban

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!