Régészeti bizonyíték a vikingek és az iszlám világ közötti kereskedelemre
2015. március 17. 12:47
Egy 9. századi női sírban talált ezüstgyűrű az újabb bizonyítéka annak, hogy a hatalmas távolság ellenére a viking kori Skandinávia és az iszlám világ között élénk kereskedelem zajlott.
Korábban
Az itt látható ezüstgyűrűt régészek valamikor a 19. század végén találták meg a svédországi Birka városában folyó feltárások során. Egészen mostanáig úgy vélték, hogy berakása lila ametiszt lehet, amelybe arabnak tűnő betűket véstek. A pásztázó elektronmikroszkópos vizsgálatok szerint azonban az nem ametiszt, hanem színezett üveg, jelentette ki Sebastian Wärmländer, a Stockholmi Egyetem biofizikusa.
A gyűrű üvegberakásán az "Allahnak" vagy az "Allahhoz" kifejezés olvasható arab nyelven, írják kutatók a Scanning című szaklap február 23-i számában. A birkai ékszer felszíne ép, szinte nincs is jele annak, hogy viselték volna, ami azt sugallja, hogy a viking nő előtt talán nem is volt más tulajdonosa az arab ezüstműves műhelyében készült gyűrűnek.
Birka, Birca vagy Bierkø (ma: Björkö) fontos kereskedelmi központ volt a 9. században, amelybe még Kínából is érkeztek áruk, de itt alakult ki az első keresztény gyülekezet is Svédországban. A település a 8. és 9. században indult virágzásnak, ám a 900-as években Sigtune megépülése miatt elvesztette kereskedelmi jelentőségét. Területén nagyjából eddig mintegy háromezer viking kori sírt fedeztek fel.
Az ősi skandinávok már 3400 évvel ezelőtt is kapcsolatban álltak Egyiptommal és Mezopotámiával, s különleges üvegtárgyakkal kereskedtek velük. Nem véletlen, hogy a kiváló hajózási ismeretekkel rendelkező vikingek kétezer évvel később az arab kereskedőket is felkeresték, nem várva meg, hogy az ékszerek szárazföldön jussanak északra az ismert kereskedelmi útvonalakon.
A középkori szövegek nem felejtik el megemlíteni, hogy a skandinávok és a Nyugat-Ázsiától a Mediterráneumig elterülő iszlám világ már ezer évvel ezelőtt is kapcsolatban álltak egymással. Ezt régészeti bizonyítékok is alátámasztják, igaz, még ma is rendkívül ritka, hogy a viking temetkezésekben az iszlám civilizáció emlékei kerüljenek elő.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap