Ördögtől fogant magzat és láthatatlan sátáni jelek – öt kevésbé ismert boszorkányper

Három csapás

A gyakorta az elsőnek tekintett európai boszorkánypereket Valais-ban (németül Wallis) tartották 1428 és 1447 között. A tárgyalások Valais déli, franciául beszélők által lakott területén kezdődtek meg, majd átterjedtek az északi, német többségű részekre is. A pereknek legalább 367 áldozata volt, és nagyjából ugyanannyi férfit ítéltek el, mint nőt. 1428 augusztusában hét különböző valais-i kerület delegátusai  követelték, hogy vizsgálják ki a boszorkánysággal és varázslással vádolt személyek ügyeit. A szabály az volt, hogy amennyiben valakit háromszor vádolnak meg boszorkánysággal, le kell tartóztatni. Ha pedig valaki a hatóságok markába került, onnantól kezdve nem volt menekvés. Akik maguktól vallottak, ugyanúgy máglyára kerültek, mint akik egy ideig tagadtak, majd a kínzások hatására bevallották „bűneiket”. A perekről csak nagyon kevés jegyzőkönyv maradt fent, egy helyi bírósági tisztviselő, Johannes Fründ feljegyzéseiből ismerjük az eseményeket.

1. Három csapás
2. Protestánsok, zsidók és boszorkányok
3. A démonológus király
4. A fuldai boszorkányvadász
5. Boszorkányüldözők a templomajtóban

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
  
• Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait