Hitler elfeledett szövetségesei
Illényi Balázs

Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni

Várakozni tudás, képmutatást nem tűrő, olykor fájdalmas őszinteség és folyamatos reflexió jellemezte Radnóti Miklós és diákkori szerelme, majd felesége, Gyarmati Fanni kapcsolatát, amely – bár a XX. századi szerelmi líra egyik csúcsának volt ihletője – a hétköznapokban korántsem volt mindig költői.

„Imádlak. És még szeretni sem hagyod magad. Hisz értelek én, tudom, mit gondolsz, de tévedsz, teljesen helytelenül látsz. Helytelenül látod a J.-ügyet is. Igen, ez van, inkább volt, de nem úgy, ahogy gondolod. (…) Téged szeretlek. És terajtad kívül minden csak játék. És játszani is jól esik néha. És mindent félremagyarázol Kisfiam” – mentegetőzött, és vallott egyszersmind szerelmet Radnóti Miklós 1942. február végén egy civakodás után a feleségének írt levélben. A feszültség akkor már jó ideje rátelepedett a házasságukra, mivel a költő az előző tavasz óta nyíltan flörtölt (pontosabban: viszonyt folytatott) a válófélben lévő festőművésznővel, Beck Judittal. Mégsem állítható azonban, hogy szokványos hűtlenkedésről lett volna csupán szó. 18 évnyi ismeretségük és 9 év 3 hónapnyi házasságuk ideje alatt – amelynek során azonban csak bő 7 és fél év közös élet adatott meg nekik – Radnóti és Gyarmati Fanni összetartozását nem csupán az egymásra való hosszú várakozások tették válságállóvá, hanem az a feltétel nélküli őszinteség is, amellyel beszámoltak mások iránt is fel-fellángoló érzelmeikről. De milyen is volt az az út, amit a – már a halál árnyékában született – Levél a hitveshez című versében így fogalmazott meg a költő: „Mindent, amit remélek / fölmértem s mégis eltalálok hozzád; / megjártam érted én a lélek hosszát”.

Érzelmi hullámvasút

A két fiatal 1926 őszén ismerkedett meg Hilbert Károlynál, aki – miközben matematikából korrepetálta Radnótit – életre szóló hatással volt az eszmélődő kamaszra, felkeltette az érdeklődését az irodalom iránt, és atyai jó barátjává, mentorává vált. Az akkor 14 éves Fanni Hilbert feleségétől vett szintén matematikaórákat, és a különórák előtt-után futott össze a nála 3 évvel idősebb fiúval. Radnóti, akkor még Glatter Miklós, hogy imponáljon a csinos lánynak, 18-nak öregítette magát, és – idézte fel utóbb Fifi – szándékosan elcserélt ceruzákkal, meg egyéb kamaszos módokon adta jelét vonzalmának. Hamarosan társaságba is együtt jártak, így találkoztak például a későbbi baráttal, Vas Istvánnal is, aki a szép és okos kamaszlányt akkoriban „a megközelíthetetlenség legzavarbaejtőbb példányának” látta.

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2017. nyár számában olvasható.

Előfizetési lehetőségek

Digitális

Digitális formában
szeretnék előfizetni
a magazinra vagy korábbi
lapszámot vásárolni

vásárolok

Nyomtatott

A magazin nyomtatott
verziójára szeretnék
előfizetni vagy már korábban
megjelent lapszámot vásárolni

vásárolok