Pisiből készült a római szájvíz
2018. szeptember 21. 12:59 Múlt-kor
Ma már közmondásos, hogy mi mindent köszönhetünk az ókori rómaiaknak. Az ókori birodalom egész Európára kiterjedő úthálózata, vízvezetékei ma is bámulatba ejtik az utókort, míg gazdag kulturális életük és technológiai megoldásaik még Róma bukását követően több mint ezer évvel is iránymutató volt Európában. A rómaiak egyebek mellett a személyes higiéniára is nagy hangsúlyt fektettek – igaz, egyes szokásaikat ma már nem vennénk át jó szívvel.
Korábban
A rómaiak mindennapi életüket tekintve sok területen hasonlítottak a 21. század emberére. Szerettek szórakozni, fontosnak tartották a művelődést és nagy hangsúlyt fektettek a személyes higiéniára is. Egy rendes polgár akkor érezte jól magát, ha háza, ruhái és teste is tiszta volt, fogai pedig fehéren csillogtak.
Már az 1. században élt római orvos, Aulus Cornelius Celsus is feljegyezte enciklopédiájában, hogy a fogakba ragadt ételmaradék fogszuvasodáshoz és fájdalomhoz vezet. A lakomáikról is híres római előkelők ezért pontosan tudták, hogy a rendszeres fogmosás milyen fontos. A vezúv kitörése után egy mentőexpedíció közben életét vesztő Idősebb Plinius tollából fenn is maradt egy korabeli fogkrémrecept, amelyben olyan gusztusos dolgok kaptak helyet, mint a hamu vagy az egéragy.
Más szövegekben azonban fennmaradt egy másik megoldás is, amelyet ma már nem szívesen használnánk. Birodalomszerte elterjedt volt ugyanis, hogy az emberek vizelettel öblögetve tisztították fogaikat. A római szájvíz pedig nem is volt, hatástalan, hisz a pisiben található ammónia valóban tisztító és fertőtlenítő hatású – így ténylegesen képes volt elpusztítani a szájban tanyázó baktériumokat és fehérré varázsolni a római polgárok mosolyát.
A napi szájvízhez szükséges vizeletmennyiséget valószínűleg mindenki meg is tudta termelni saját magának, azonban felismerve annak tisztítóhatását más területeken is hasznosítani kezdték, ami így már komoly piaci igényt teremtett a pisire. A vizeletet előszeretettel vásárolták meg a csezőműhelyek, a mosókonyhák, de a mezőgazdaságban is nagy keletje volt.
Valószínűleg ezt az igényt is kielégetendő terjedtek el mindenfelé a nyilvános vécék. Ezek tulajdonosai olyan jó üzletet csináltak a hozzájuk betérő emberek pisijének összegyűjtéséből és értékesítéséből, hogy Nero császár külön adót vetett ki rá.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait
- Megkeseredett emberré vált élete végére Garibaldi, az olasz egység hőse tegnap
- Örömünnepként indult, majd tragédiába fulladt a bradfordi mérkőzés tegnap
- Először még sikerült megmenekülnie a hamis iratokkal Adolf Eichmannak tegnap
- Gyökereit kutatva vált Bob Marley azzá, akit a világ ma is ismer tegnap
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása 2024.05.10.
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot 2024.05.10.
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére 2024.05.10.
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány 2024.05.10.