Parcellakövekkel jelöli meg a NÖRI a Nemzeti Sírkerthez tartozó sírokat

Gárdonyi Géza sírja Egerben (Wikipedia / Terbócs Attila / CC BY-SA 4.0 International)

A NÖRI idén indult projektjének keretében fizikailag is megjelöli azokat a temetkezési helyeket, ahol a Nemzeti Sírkert részeként védett sírok találhatóak. Minden temető bejáratához egy információs parcellakövet helyeznek el, rajta egy QR-kóddal, amelyen keresztül az intézet honlapjáról a látogatók megismerhetik az adott temető védett sírjait és a benne nyugvó személyek életrajzait is. A temetőben található információs térképeken is megtalálható lesz a védett sírok temetőn belüli pontos elhelyezkedése.

Az első jelölőkövet csütörtökön a keszthelyi Szent Miklós-temetőben helyezték el, ahol 12 védett sír található. Az avatóünnepségen Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója azt hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Sírkertben olyan személyek nyugszanak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy mi, magyarok, itt, a Kárpát-medencében ezer éve megmaradhassunk, és gyökereinket egyre mélyebbre ereszthessük.

„Olyan személyekről van szó, akik a múltban elért eredményeikkel irányt mutatnak nekünk a jövőre is” – idézték a közleményben a főigazgatót, aki hozzátette: ma, amikor az európai nemzetek identitásának, vallásának, kultúrájának feloldódása közepette a magyarság megmaradása a tét, és legnagyobb felelősségünk nemzetünk és nemzeti identitásunk megőrzésében van, még inkább szükség van nagy elődeink példáira.

Nagy Bálint, Keszthely polgármestere, a Fidesz országgyűlésiképviselő-jelöltje a Nemzeti Sírkertbe sorolt, tavaly felújított kilenc sírra utalva – a közlemény szerint – kiemelte, Keszthely fontosnak tartja a múlt ápolását, és azzal, hogy elsőként a városban helyezték el a védett sírokat jelölő parcellakövet, példát szeretne mutatni más településeknek.

Manninger Jenő, a térség fideszes országgyűlési képviselője – a közleményben idézettek szerint – azt mondta: fontos, hogy ne csak emlékezzünk nagyjainkra, hanem a tudást is megőrizzük róluk, hiszen egy település életében fontosak a helyek és az épületek, de igazán az egyénekre kell emlékeznünk, az ő életük kell, hogy útmutatást adjon számunkra.

A NÖRI közleményében emlékeztetnek arra, hogy a Nemzeti Sírkert egy védettségi kategória, amelyet a magyar kormány hozott létre 1999-ben az országhatáron belül található azon sírhelyek számára, amelyekben a nemzet leginkább megbecsült személyei nyugszanak. A védettségről a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság dönt. Az így védetté nyilvánított sírok nem felszámolhatók, felettük a rendelkezési jogot a NÖRI gyakorolja. A nemzeti sírkert része lehet bármely magyarországi sírhely vagy temetkezési hely.

Jelenleg több mint hatezer védett sír található az országban, 19 megye 363 településén. Olyan kiemelkedő személyek sírjairól van szó, mint Kölcsey Ferenc nyughelye Szatmárcsekén, Csokonai Vitéz Mihályé Debrecenben, Gárdonyi Géza sírja Egerben vagy Kazinczy Ferenc széphalmi síremléke. A NÖRI idén harminc temető megjelölését tervezi – írták a közleményben.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
• Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
• A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"