Özönvíztől a gyilkos fekélybolhákig – ilyen volt az antantkatonák élete Afrika dzsungeleiben
2016. február 18. 16:25
Egy brit katona által írt, nemrég nyilvánosságra hozott naplóból kiderül, milyen borzasztó körülményekkel kellett szembenézniük az antant katonáinak az első világháború alatt, miközben a központi hatalmak oldalán küzdő gyarmati katonák ellen harcoltak Nyugat-Afrika dzsungeleiben.
Korábban
Charles Stooks őrnagy naplójából megtudhatjuk, hogyan küzdöttek meg a katonák az elképesztő hőséggel, a hatalmas szúnyograjokkal és a pusztító maláriával, miközben a németek ellen harcoltak a mai Kamerun területén. Mint leírja, a rendkívül sűrű növényzetű dzsungelben szinte lehetetlen feladatot jelentett az ellenség táborainak felderítése. A brutálisan őszinte bejegyzéseket először tárja a nyilvánosság elé a londoni National Army Museum – olvasható a Daily Mail cikkében.
Az antant 1914 augusztusában indított hadjáratot a nyugat-afrikai német gyarmatok ellen. A mai Togo területét még a hónap végén elfoglalták, 1916 februárjára pedig Kamerun is a kezükre került. A britek nehezen alkalmazkodtak az afrikai körülményekhez. Stooks, az 5. könnyűgyalogezred katonája szerint egy német tábort megtalálni olyan volt, mint „a közmondásban szereplő tűt keresni [a szénakazalban]”. Mint kifejti, már csak azért sem volt könnyű számukra a feladat, mivel folyamatosan azt figyelték, honnan támadnak lesből a terepen sokkal otthonosabban mozgó németek.
A németek tudásuknak köszönhetően könnyedén el tudtak tűnni a dzsungelben rajtaütéseik után. Mint Stooks írja: „Később rájöttünk, hogyan kivitelezték ezeket az eltűnési trükköket. A hunok [a németek gúnyneve] ösvényeket alakítottak ki a fűben, amely mentén vissza tudtak vonulni anélkül, hogy észrevettük volna őket”. Stooks az éghajlati viszonyokkal sem volt kibékülve: „Már hetek ósa esik, és minden kis talajrészlet vagy mocsaras, vagy dörgő patakként zúdul alá, amikor pedig nem esik éppen, akkor sűrű köd borítja a helyet. (...) A forróságtól a fehér ember úgy érzi magát, mintha megrágták és kiköpték volna, a szúnyogok pedig folyamatosan lármáznak”.
Sokakat a szúnyogok által hordozott malária terített le, még nagyobb problémákat okozott azonban a homoki bolha (fekélybolha). „A homoki bolha az ember lábát támadja meg, és miután befúrta magát a húsába, lerakja petéit benne” – írta az őrnagy. A peték fejlődése következtébe a rovar mérete is megnő, ami gyulladást okoz, elviselhetetlen fájdalommal jár, és akár halálhoz is vezethet. Nem csoda, hogy a lábak folyamatos vizsgálata a napi rutin részévé vált.
Stooks ezrede 1917 decemberében egy rövid ideig még Szomáliföldön is teljesített szolgálatot, majd egy hónappal később visszatért eredeti állomáshelyére, Indiába. Az ezredet végül 1922-ben feloszlatták. Stookst alezredesként szerelték le. 1953 májusában, 78 éves korában halt meg az angliai Yateley-ben. Dr. Peter Johnson, a National Army Museum munkatársa kifejtette: „[Stooks] arra emlékeztet minket, hogy az első világháború alatt mennyire sebezhetőnek érezték magukat katonák ezrei, és nemcsak a terepet ismerő ellenség miatt, hanem a számos problémát okozó durva éghajlati viszonyok miatt is”. A múzeum First World War in Focus nevet viselő oldalán minden hónapban egy újabb, Stookséhez hasonló beszámolót tesz közzé az első világháború időszakából.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
- A leves, amely megállított egy háborút
- Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
- A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
- Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
- Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap