Öt hét alatt született meg a korabeli Európa egyik leghaladóbb szellemű alkotmánya
2022. május 17. 19:20 Múlt-kor
208 éve, 1814. május 17-én fogadta el az Eidsvoll városában összeült Alkotmányozó Gyűlés a független Norvég Királyság alkotmányát. Bár a dán függésből szabadult országot nem sokkal később Svédország kényszerítette unióba katonai agresszióval, a béke értelmében az alkotmány továbbra is érvényben maradt. 1814 óta a legjelentősebb változtatásokat 2014-ben eszközölték a dokumentumban.
Korábban
Szövetségek és uniók
Dánia, Norvégia és Svédország először a Hanza-szövetség ellenében létrehozott Kalmari unió keretében egyesült közös uralkodó alatt 1397-ben. Svédország a Vasa Gusztáv (akit I. Gusztáv néven az ország királyává választottak) vezette felkelés keretében kivált az unióból 1523-ban, Dánia és Norvégia azonban továbbra is perszonálunióban maradt.
1660-tól, III. Keresztély király machinációi által mindkét állam örökletes abszolút monarchiává alakult, a perszonálunió szorosabb reálunióvá vált.
A számos külbirtokkal (pl. Grönland és Izland) rendelkező királyság a napóleoni háborúk idején a lehető legtovább igyekezett megőrizni semlegességét, hogy Európa minden államával folytathasson kereskedelmet.
Miután Poroszországgal és Svédországgal együtt csatlakozott az I. Pál orosz cár által 1800-ban létrehozott, úgynevezett északi ligához (a semleges tengeri kereskedelem brit ellenőrzése ellen), a brit flotta 1801-ben, majd 1807-ben ismét megtámadta Koppenhágát.
Az 1805-ös trafalgari csata után a dán–norvég flotta volt az egyetlen, amely képes volt szembeszállni a brit tengeri hegemóniával.
Dánia–Norvégia Franciaországgal volt kénytelen szövetségre lépni, azonban 1812-re vereséget szenvedett a tengeren, 1813-ban pedig a hatodik koalíciós háború során a Napóleon korábbi tábornoka, Jean-Baptiste Bernadotte által (XIV. Károly János néven) uralt Svédország Franciaország ellen csatlakozott a harcokhoz, és a Napóleonra Lipcsénél mért katasztrofális vereséget követően lerohanta az ekkor Dániához tartozó Holsteint. VI. Frigyes dán király kénytelen volt békét kérni.
Az 1814. januárban a holsteini Kielben megkötött béke keretében Dánia Svédország javára lemondott Norvégiáról a svéd fennhatóság alatt lévő Pomerániáért cserébe, továbbá a balti-tengeri Helgoland szigeteit III. György brit királyra ruházta át. A béke értelmében Dánia csatlakozott a Napóleon elleni szövetséghez.
A kieli béke hatására Norvégia ekkori kormányzója, Keresztély Frigyes koronaherceg (a későbbi VIII. Keresztély dán király) norvég nemzeti mozgalmat hívott életre, és április 10-én összeült az Alkotmányozó Gyűlés az Oslótól (ekkor Christiania) északra lévő Eidsvollnál lévő kastélyban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2023
- Kapitalista szórakoztatás a vasfüggöny árnyékában
- A marokkói bazárok kincsei
- A királyi konyha és a maradékok sorsa
- A marokkói bazárok kincsei
- A nyugati bűnügyi sorozatok virágzása a 70-es, 80-as években
- Kapitalista szórakoztatás a vasfüggöny árnyékában
- Szocialista televíziós sorozatok a kádári Magyarországon
- Vonzó ellenfelek - Az amazonok
- Negyven éve mutatták be az István, a királyt
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál 09:05
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit tegnap
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket tegnap
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága 2024.05.01.
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 2024.05.01.