Összetört álmok Antwerpenben: az I. világháború után megrendezett csonka olimpia

A rekordok nem maradtak el

A VII. olimpia 1920. április 20-án vette kezdetét (érdekesség, hogy a megnyitóünnepséget csak augusztus 14-én tartották meg), 29 ország 2626 versenyzője (köztük 65 nő) vett részt rajta. Húsz sportág 154 számában osztottak érmeket.

Talán az egész olimpia legnagyobb szenzációja az volt, hogy a függetlenségét csupán két és fél évvel azelőtt, 1917 decemberében elnyerő Finnország atlétikában ugyanannyi aranyat (9 db) szerzett, mint az Egyesült Államok, amely hagyományosan uralta a sportágat.

A kiemelkedő finn eredmény a gerelyhajítók mellett részben egy újonc tehetségnek, a 23 éves Paavo Nurminak köszönhető, aki mezei futásban (csapat és egyéni) és a 10 ezer méteres síkfutásban lett aranyérmes.

A „repülő finn”, akinek számtalan rekordot köszönhet az atlétika, négy évvel később Párizsban már öt aranyat szerzett, de Amszterdamban is felállhatott a dobogó legfelső fokára.

A legidősebb olimpiai érmes, Oscar Swahn

Antwerpeni teljesítménye azért is lenyűgöző, mert a hirtelenséggel felhúzott pálya számos helyen volt tele egyenetlenséggel és lyukakkal. Meg kell azonban említeni híres ellenfelét, a világháborúban gáztámadást elszenvedő, francia Joseph Guillemot-t is, aki 5000 méteren legyőzte Nurmit.

A legtöbb aranyérmet, szám szerint ötöt az olasz vívó, Nedo Nadi nyert. Érdekesség, hogy téli sportok is szerepeltek az olimpián, ilyen volt a korcsolya, valamint a jégkorong.

Minden idők legidősebb olimpiai érmese is Antwerpenben tűnt fel, az 1908-as és 1912-es játékokon aranyérmet bezsebelő, svéd Oscar Swahn a belga városban 72 évesen és 281 naposan szerzett ezüstérmet csapatban a „kétlövetű futó szarvas célra” nevű sportlövés számban.

Brazíliának is kellemes emlékei vannak az 1920-as olimpiáról, ugyanis a gyorspisztolyos Guilherme Paraense itt szerezte meg a latin-amerikai ország első ötkarikás aranyérmét. Megemlítendő még a brit Albert Hill is, aki 36 éves olimpiai újoncként nyert 800 és 1500 méteres futásban.

Természetesen nem csupán fennkölt események játszódtak le a csonka olimpián. Az ötkarikás játékok labdarúgótorna-döntőjében – az egyetlen esemény volt, amely során a belgák meg tudták tölteni a stadiont nézősereggel – a játékvezető olyan becstelen módon segítette a hazaiakat a csehszlovákok ellenében, hogy a vendégek levonultak a pályáról, így kizárták őket.

Az első ötkarikás játékokon – ahol a sportolók letették az olimpiai esküt – végül az 1912-es stockholmihoz hasonlóan az Egyesült Államok diadalmaskodott, amelynek sportolói 41 aranyat, 27 ezüstöt és ugyanennyi bronzot vihettek haza. A több szakaszban megrendezett olimpiai játékok szeptember 12-én értek véget.

1. Csonka olimpia
2. A rekordok nem maradtak el

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2010

• Az igazi Trebitsch
• Magyarországi gyász Sztálinért: "Meghalt mélységes megrendelésre"
• Romkert: egy Vas megyei kastély kálváriája
• Két magyar motoros kalandjai a Föld körül
• A kannibál gróf kalandjai
• Március 15. vagy április 11.? Egy nemzeti ünnep viszontagságai
• Hidegre tett konfliktus: harc az Antarktiszért
• Hogyan vált a házastársi erőszak bűncselekménnyé?
• A heraldikai káposzta története Ambrus Lajos tolmácsolásában