Sorsgyötörte magyar anyák

Őrült Betti és a fekete szolgálólány fotografikus memóriával – kémek a Dél fővárosában

2018. április 24. 13:35 Múlt-kor

Az amerikai polgárháború évei alatt mindkét fél előszeretettel vetett be kémeket, hogy kulcsfontosságú információkat nyerhessen az ellenség hadmozdulatairól. Különösen eredményes volt a rabszolgafelszabadítás ügye iránt elkötelezett asszony, Elizabeth Van Lew által irányított hírszerző egység, amely a Konföderáció fővárosában, Richmondban tevékenykedett.

Elizabeth Van Lew
Elizabeth Van Lew

Elizabeth Van Lew 1818-ban született egy jómódú család gyermekeként a Virginia állambeli Richmond városában. Tanulmányait „északon”, a Pennsylvania állambeli Philadelphiában végezte, ahol a rabszolgaság intézményének harcos ellenzőjévé vált. Abolicionista nézeteit felnőtt korában is rendszeresen hangoztatta – annak ellenére, hogy családja szintén a rabszolgatartók közé tartozott.

Amikor apja 1843-ban meghalt, Van Lew és özvegyen maradt édesanyja felszabadították a család rabszolgáit, míg az apai örökséget – mintegy 10 ezer (mai értéken számolva 200 ezer) dollárt – arra fordítottak, hogy egykori rabszolgáik rokonait is kiváltsák tulajdonosaiktól.

Egykori rabszolgáik jelentős része azonban továbbra is a Van Lew házban maradt, ezúttal már fizetett alkalmazottként. Közöttük volt egy Mary Jane Richards nevű kislány is, aki valamikor 1839 és 1841 között születhetett. A lányt már a kezdetektől kiemelt figyelemben részesítették: a család templomában keresztelték meg és egy északi iskolába küldték tanulni.

Iskolái végeztével, 1855-ben Van Lew az Egyesült Államokból Afrikába visszatelepített felszabadított feketék számára létrehozott államba, Libériába küldte a lányt, hogy ott misszionáriusként tevékenykedjen. Mary azonban nem találta meg a boldogságot új hazájában, ezért 1860-ban visszatért Virginiába. Itt azonban azonnal letartóztatták, ugyanis az állam törvényei tiltották azt, hogy egy fekete visszatérjen miután egy szabad államban élt vagy miután oktatásban részesült. Mary 10 napot töltött a börtönben, amikor Van Lew a segítségére sietett és kifizette az óvadékot.

Szabadulását követően a lány különféle álneveket használva kerülte ki a felelősségre vonást. A ránk maradt dokumentumokban feltűnik Mary Jane Henley, majd Mary Jones néven is, majd végül 1861 április 16-án (4 nappal a polgárháború kitörését követően) feleségül ment a Van Lew család egy másik szolgálójához, Wilson Bowserhez, ettől fogva a Mary Elizabeth Browser nevet használta.

Az Egyesült Államoktól elszakadni igyekvő Konföderációs Államok fővárosában, Richmondban már a háborút megelőzően sem nézték jó szemmel, ha valaki a rabszolgaság intézménye ellen emelt szót, a polgárháború alatt pedig különösen ellenségesen viszonyultak azokhoz, akikről gyanítani lehetett, hogy az északiakhoz húznak.

A nézeteit mindig nyíltan vállaló Van Lew ezért igen kényes helyzetben találta magát, ami azonban nem akadályozta meg abban, hogy kivegye részét a küzdelemből. Önmagát kissé gyengeelméjűnek tettetve – magában motyogott és figyelme rendszeresen „elkalandozott” – elaltatta környezete gyanakvását. „Őrült Betti” – ahogy akkoriban nevezték – így probléma nélkül jelentkezhetett ápolónőnek a város egyik raktárépületében megnyitott Libby Börtönbe, ahol a hadifoglyokat tartották a polgárháború idején.

Az elfogott északi katonák elbeszéléseiből fontos információkat szerzett a déliek hadmozdulatairól, illetve különféle hadosztályok pontos erősségéről. Ezeket az információkat aztán titokban visszajuttatta az északi államok hadvezetéséhez, akik örömmel fogadták a létfontosságú híradásokat. Előfordult továbbá az is, hogy Van Lew aktívan segédkezett egy-egy északi katona megszöktetésében.

Az „önkéntes kémben” rejlő lehetőségeket hamarosan az északiak is felismerték és Benjamin Butler tábornok egy küldött révén fel is vette vele a kapcsolatot. Útmutatásai révén az asszony hamarosan egy kiterjedt kémhálózatot szervezett a déli fővárosban. Jelentéseiket színtelen tintával írt papírokon továbbították, amelyeken a szöveg csak azt követően vált láthatóvá, ha tejet csepegtettek rájuk.

A richmondi kémhálózatba Van Lew beszervezte régi pártfogoltját is, aki az egyik legfontosabb – és kétségtelenül a legveszélyesebb – feladatot kapta: a déli elnök, Jefferson Davis megfigyelését. Mary Bowser magát egyszerű cselédnek kiadva kezdett először dolgozni a Davis család által szervezett estélyeken, majd szorgalmas munkájával hamarosan teljes állást kapott a „Konföderációs Fehér Házban.”

Takarítónőként Mary tulajdonképpen teljesen észrevétlenül tudott mozogni a Konföderáció központjában. Bár Davis előtt mindvégig ismert volt, hogy valaki információkat szivárogtat kormánya működéséről az északiak felé, de a valószínűleg írástudatlannak vélt fekete cselédlány volt valószínűleg a legutolsó gyanúsított.

A valóságban azonban Mary nem csak hogy olvasni tudott, de fotografikus memóriával is rendelkezett. A dolgozószobák asztalain hagyott, vagy éppen a fiókokban tárolt dokumentumok tartalmát így Van Lew napi rendszerességgel ismerhette meg Mary segítségével. Sajnos nem tudjuk pontosan, hogy milyen információkat szerzett Mary a déli elnök környezetéből (Van Lew a háború után megsemmisítette az ügynökeitől kapott jelentéseket, hogy ezzel is védje őket a lehetséges megtorlásoktól), de a richmondi kémhálózat érdemeit később nem győzték dícsérni az északi vezetők. A később elnökké is választott Grant tábornok például személyen mondott köszönetet Van Lew-nek, mondván hogy „a legértékesebb információkat Richmondból kapta a háború idején.”

Mary háború után ismét új személyazonosságokat gyártott magának. Tudjuk róla, hogy előbb leánykori nevén tanítónőnek állt egy felszabadított rabszolgákat oktató iskolában, majd később egy ideig Miss Richmonia Richards néven járta a vidéket és előadásokat tartott libériai és polgárháborús kalandjairól. Végül 1867-ben végleg eltűnt a történeti forrásokból, későbbi életéről semmit sem tudunk. Történetét a széles közvélemény azután ismerhette meg, hogy Elizabeth Van Lew halála után egy bő évtizeddel, 1911-ben kiadták az egykori kém naplóját, amelyben részletesen olvashatunk az „átlagosnál intelligensebb lányról”, akit Davis mellé helyezett a polgárháború idején.

2018. tavasz: Sorsgyötörte magyar anyák
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Jefferson Davis elnöki rezidenciája egy 1901-es képeslaponJefferson Davis és családja 1884-benElizabeth Van Lew

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!