Nemzetközi petícióval szerezné vissza Nofertiti mellszobrát Egyiptom

REUTERS/Fabrizio Bensch

A nemzetközi jogi irodák – köztük a DLA Piper és a Miller & Meier Consulting – bevonásával zajló kampány célja nem az összes, Németországban őrzött egyiptomi műkincs visszakövetelése, hanem kizárólag a berlini Új Múzeumban kiállított ikonikus mészkőszobor hazaszállítása a gízai Nagy Egyiptomi Múzeumba.

Záhi Havássz tájékoztatása szerint a hét szakaszból álló, a Porosz Kulturális Örökség Alapítványt is célzó stratégia kerüli a korai jogi eszkalációt. A tervek elsősorban a hivatalos diplomáciai tárgyalásokra, valamint a „megosztott gondnokság” koncepciójára építenek, amelynek keretében egy hosszú távú, átfogó egyiptomi-német kulturális partnerségi megállapodást is előkészítenek.

A program részeként széles körű nemzetközi társadalmi kampány indul. Ennek keretében Guinness-rekordnak szánt aláírásgyűjtést, valamint a globális közvéleményt mozgósító – a piramisok és a GEM szimbolikus kivilágítását is magában foglaló – eseményeket szerveznek. A kezdeményezés célja, hogy a fáraókori kulturális örökségre ne csupán régészeti leletanyagként, hanem az egyiptomi nemzeti identitás és a kulturális szuverenitás alapköveként tekintsenek.

A leletmegosztás anomáliái

A több mint egy évszázada húzódó restituciós vita gyökerei a 20. század eleji régészeti feltárások gyakorlatára és az akkori leletmegosztási szabályozásokra vezethetők vissza. A mellszobrot Ludwig Borchardt német egiptológus fedezte fel 1912. december 6-án a közép-egyiptomi Amarnában (az ókori Ahet-Atonban), Tutmesz udvari szobrász egykori műhelyében.

Az egyiptomi hatóságok levéltári kutatásai és a korabeli szemtanúk beszámolói alapján Borchardt pontosan tisztában volt a lelet páratlan művészettörténeti értékével, azonban a műkincs megszerzése érdekében szándékosan félrevezette az egyiptomi Régiségügyi Hivatal képviselőjét, Gustave Lefebvre-t.

Az akkori egyiptomi törvények értelmében a külföldi expedíciók a feltárt leletek felére tarthattak igényt, amennyiben azok nem érintetlen sírból származtak. A szabályozás kimondta továbbá, hogy a gipszből készült szobrokat kivihetik az országból, a mészkőből készülteket azonban nem.

Havássz történeti kutatásai szerint Borchardt a szobrot sárral borítva, egy szándékosan rosszul megvilágított helyiségben mutatta be az ellenőrnek, a hivatalos listán pedig nem tüntette fel egyértelműen az alkotás anyagát, hogy az értéktelenebb gipszleletek között kicsempészhesse Németországba.

Nofertiti, a Kr. e. 14. században uralkodó, monoteisztikus jellegű vallási reformot bevezető Ehnaton fáraó főfelesége az ókori történelem egyik legbefolyásosabb alakja volt. Férje uralkodása alatt a királyné rendkívüli politikai és vallási hatalommal bírt. A 3300 éves, kivételes épségben megmaradt festett mellszobor az ókori egyiptomi művészet realizmusra törekvő Amarna-korszakának legkiemelkedőbb alkotása, amelynek végső elhelyezéséről az elkövetkező diplomáciai tárgyalások dönthetnek.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Múlt-kor történelmi magazin

• Forró magyar őszök – megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
• A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Holokauszt 1944-ben: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
• Páratlan párok: megjelent a Múlt-kor téli száma
• Horthy Miklós ingadozó trónkérdései
• Rákosi 1956 utáni ismeretlen levelei
• A Hunyadi-dinasztia tündöklése és bukása
• Kulisszatitkok az Egri csillagok forgatásáról