Nemzeti emlékhelyet alakítanak ki a recski kényszermunkatábor helyszínén
2020. július 21. 09:59 MTI
Nemzeti emlékhelyet hoznak létre az egykori recski kényszermunkatábor helyszínén. Erről a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) elnöke és egyik tagja beszélt az M1 aktuális csatornán hétfőn annak kapcsán, hogy 70 évvel ezelőtt, 1950. július 19-én hozták létre a mátrai község melletti kőbánya közelében három éven keresztül működő kényszermunkatábort.
Korábban
Földváryné Kiss Réka történész, a NEB elnöke a diktatúra, az erőszak szimbólumának nevezte a titkos recski kényszermunkatábort, ahol válogatott kegyetlenséggel bántak a rabokkal és emberi mivoltukban alázták meg őket. Gyakran úgy emelték ki a társadalomból az oda internáltakat, hogy a családjuk mit sem tudott róla - mondta. Hozzátette: Recsk egy hazugságon alapuló rendszer csomópontja volt.
Bank Barbara, történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja arról beszélt, bárki bekerülhetett a táborba, nem nagyon kellett ahhoz semmi, se kihallgatás, se ítélet.
Nincsenek is pontos adatok, 1800-2000 körüli lehetett a tábor létszáma - folytatta a történész, aki rámutatott: hivatalosan 4500 főt akartak dolgoztatni a kőbányában, de a vízellátás mindössze 1200-1300 emberre volt elegendő.
Arról sincs pontos adat, hányan haltak meg a táborban, ugyanakkor a megmenekültektől tudható, hogy nem az eddig ismert 30, hanem 120-150 volt az áldozatok száma - mondta.
Földváryné Kiss Réka szerint a tábor felszámolása után nagyon gyorsan elkezdték selejtezni a még fellelhető dokumentumokat, nagyon kevés irat áll ma rendelkezésre.
Hozzátette: az, hogy a rendszerváltás előtt bekerülhetett a recski kényszermunkatábor a köztudatba, a kádári rendszer erkölcsi szétporlasztásában is közrejátszott.
A tervezett emlékhelyről az elnök azt mondta: nemcsak Recsknek, de vele a kor többi kényszermunkatáborának is emléket kívánnak állítani.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2015
- Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
- Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
- Rudolf, a trónörökös halála
- A csalogány és a csalogányvadászok
- Marie Curie és a „rádiumlányok”
- Kivégzésük előtt mondták
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön 11:20
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után 09:05
- Bár nem vett részt a jakobinus mozgalomban, börtönbe vetették Batsányi Jánost tegnap
- A németek által megalkotott tőrdöfés-legendával harcolta ki Sztálin a fegyverletételt tegnap
- Országos állatbarát program indult el a tiszadobi Andrássy-kastélyból tegnap
- Mindenki számára tartogat programokat a Várkert Bazár fesztiválja tegnap
- A tárgyak rejtélyes eredetét is megismerhetik a látogatók az idei Műtárgyak éjszakája fesztiválon tegnap
- Középkori templomrom, puskagolyók és katonák maradványai is előkerültek Visegrádnál tegnap