Nem csak a modern amerikai képzőművészetnek, de a női alkotóknak is teret nyitott Georgia O'Keeffe
2021. szeptember 4. 13:46 Balázs-Piri Krisztina
Korábban
- Oroszlánjával rémisztgette a New York-i luxushotel lakóit a világhírű festőnő, Lwoff-Parlaghy Vilma
- Az unalom elől menekülve nyitotta első galériáját a modern művészet védangyala, Peggy Guggenheim
- „Legalább a kerete megvan” – a tolvaj egyszerűen leemelte és elvitte a Louvre-ból a Mona Lisát 1911-ben
Sivatagi show
A sivatagot az élettől kapta nagy ajándékként. A gazdag örökösnő és műgyűjtő Mabel Dodge Luhan meghívására érkezett Új-Mexikóba, ahová aztán minden nyáron visszatért. Rossz nyelvek szerint nem szívesen ápolta otthon betegeskedő férjét, és nemcsak az örökösnővel, de annak férjével is ágyba bújt néhanap.
Mégis tény, ami tény: amikor 1946-ban Stieglitz meghalt, Georgia ott volt a New York-i betegágy mellett. Utána azonban végleg letelepedett Új-Mexikóban. Vett egy romos házat Abiquluban, 1949-től ez a felújított otthon lett a búvóhelye.
Házsártos természetéről sok legenda született, állítólag csak ő mondhatott fel a cselédjeinek, hiszen neki „senki sem parancsolhatott”. Kivéve talán egy Juan Hamilton nevű fiatalembert, aki 1973-ban érkezett Abiquluba, és sikerült Georgia bizalmába férkőznie. Vad hírek keringtek a párról: Juan azt állította, hogy a szellemek küldték a művészhez, aki hitt neki, „szellemnyelven” gyakran társalogtak is.
Sok régi barát aggódott, hogy a fiatal férfi kihasználja az idősödő nőt, mások úgy ítélték meg, hogy Juan őszintén törődött vele. 1984-ben Juan például rájött, hogy nincs kórház a környéken, és ezért Santa Fébe költöztette a már akkor gyakorlatilag vak asszonyt, aki 1986 tavaszán ott is halt meg.
Georgia O’Keeffe hatása óriási volt az utódokra. A művész, akinek életét Joan Allen és Jeremy Irons főszereplésével filmre vitték, és akinek arcképét postabélyegeken is forgalomba hozták, teret nyitott a modern amerikai képzőművészetnek, és egyben a női tehetségeknek is. Fekete-fehér, szinte szerzetesi öltözékeivel az op-artra, Victor Vasarelyre, és áttételesen jelentős divattervezőkre, így Coco Chanelre, Pierre Cardinre és Christian Diorra is hatott. Műveivel ma a világ minden múzeumában vagy galériájában találkozhatunk, szimbolikus, hogy munkásságát már 1977-ben Szabadság-érdemrenddel jutalmazták: ez az Egyesült Államok legmagasabb polgári kitüntetése.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Középkor
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt
- Közös sírba temették az egykor egymástól elválasztott skolasztikust és tanítványát, Héloïse-t
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány
- Imre király egyedül fogta el lázadó öccsét
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt tegnap