Nem az ember általi vadászat, hanem a klímaváltozás okozhatta a gyapjas orrszarvú kihalását
2020. augusztus 18. 19:01 Múlt-kor
Nem az őskori vadászok, hanem a klímaváltozás a felelős a gyapjas orrszarvú kihalásáért – állítják a Stockholmi Egyetem kutatói újonnan megjelent tanulmányukban. A szakértők 14 állat maradványaiból vettek DNS-mintát, amelyekből aztán a nagy testű ősállat populációinak különféle tulajdonságaira vonatkozóan nyertek ki információkat a közvetlenül a faj kihalása előtti időszakból.
Korábban
Korábban az ember volt a gyanúsított
Az olyan nagy testű emlősök, mint a gyapjas mamut, a gyapjas orrszarvú vagy a hegyi oroszlán a legutóbbi jégkorszak végén történt kihalását sokáig az ember elterjedésének és az általa folytatott vadászat fokozódásának tudták be.
Habár kétségtelenül nem segítette elő az ember általi vadászat eme állatfajok fennmaradását, a jelek afelé mutatnak, hogy a gyapjas orrszarvú esetében a melegedő éghajlaté lehetett a nagyobb szerep. Tanulmányukban a Stockholmi Egyetem kutatói azt írják, a DNS-minták alapján az állat populációi „stabilak és egészségesek” voltak egészen néhány ezer évvel Szibériából való eltűnésükig.
Valószínűleg ez volt az az időszak, amikor az időjárás túlságosan meleggé vált az extrém hideghez alkalmazkodott faj számára, és már túl sok szempontból nehezítette meg életüket.
A kutatók csont-, szövet- és szőrmaradványokból is vettek DNS-mintákat a kutatáshoz. A tanulmány vezető szerzője, Love Dalén elmondta: a régebbi feltételezések szerint az ember 14-15 000 éve jelenhetett meg a gyapjas orrszarvú szibériai élőhelyein, és ekkorra tehető a faj kihalása is, az emberi tevékenységgel kapcsolatos következtetés így adta magát.
„Nemrégiben azonban több felfedezés is történt, amely sokkal régebbi emberi jelenlétről tanúskodik, ezek leghíresebbike körülbelül 30 000 éves” – mondta el Dalén.
„Tehát a gyapjas orrszarvú a kihalás irányába történő elindulása nem esik annyira egybe az ember első megjelenésével a térségben. Valójában még enyhe növekedést is látunk a populációban ebben az időszakban” – jegyezte meg Dalén.
Társszerzői egyike, Edana Lord elmondása szerint az állatfaj komplett sejtmagi, azaz nukleáris genomját fel tudták térképezni, ennek segítségével pedig „vissza tudtak tekinteni az időben”.
„Emellett 14 mitokondriális genomot is szekvenáltunk, hogy az effektív női egyedszámot meg tudjuk becsülni” – tette hozzá Lord.
A genomok genetikai sokféleségét vizsgálva a kutatók a kihalásuk előtti több tízezer évre vonatkozóan meg tudták becsülni a gyapjas orrszarvúk populációját.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
hidegháború
- Elhibázott gazdaságpolitika és a túlzott fényűzés vezetett az iráni sah bukásához
- Két nap alatt szorították vissza a Disznó-öbölben partra szálló erőket
- Teljes atomleszereléssel válaszoltak volna a szovjetek a „csillagháborúra”
- Mérgező szivar és fertőző búvárruha is okozhatta volna Castro vesztét
- Tagadta bűnösségét a kémkedés miatt kivégzett Rosenberg-házaspár
- A beszéd, amely elindította a hidegháborút
- A németek a mai napig hálásak Gorbacsovnak az újraegyesítésért
- 86 ezerszer fordult a Föld körül a Mir űrállomás
- Semmi sem dőlt még el Jaltában Európa felosztásáról
- tegnap
- Közel húsz évig tartó száműzetése volt Victor Hugo legtermékenyebb időszaka tegnap
- Rejtély, hogy kik lakták több évszázadon át Petra sziklába vájt városát tegnap
- Honvédemlékművet avattak a Fiumei úti sírkertben tegnap
- A Nílus egy mára eltűnt mellékága mentén épülhettek a piramisok tegnap
- Amennyire a közönsége szerette, Doyle annyira gyűlölte detektívregényeit tegnap
- Az angol nemesi családok egyharmada halt ki a rózsák háborúja során tegnap
- A legnagyobb titokban hajtotta végre a kitelepítéseket az ÁVH 2024.05.21.