Nehézkes indulása ellenére a mai napig töretlen népszerűségnek örvend Disneyland

Disneylandi kastély (Wikimédia Commons / Tuxyso / CC. BY-SA 3.0)

Disneyland megalkotása már a második világháború előtt foglalkoztatta a rajzfilmkészítő Walt Disney-t, akinek feltűnt, hogyha kislányával ellátogatott egy vidámparkba, ő nem tudott igazán részt venni a mulatságban. Úgy vélte, szükség lenne egy olyan helyre, ahol szülők és gyermekek önfeledten együtt szórakozhatnak. A másik indok, amely Disney-t cselekvésre ösztönözte, az emberek élénk érdeklődése volt a pazar rajzfilmeket megalkotó stúdiója iránt.

Walt Disney első gondolata egy látogatóközpont létrehozása volt a Burbankben található Walt Disney Studios mellett fekvő területen. A rajzfilmgyáros egy Mickey egér park megalkotásával kacérkodott, amely egy 3,2 hektár nagyságú területet foglalt volna magába. Azonban hamar kiderült, hogy ha Disney valóra szeretné váltani elgondolásait, akkor ennél sokkal nagyobb területre lesz szüksége. A választás végül egy Los Angeleshez közeli, autóval jól megközelíthető, 65 hektáros területre esett, amely Anaheim város közelében feküdt.

A befektetők azonban nem nagyon tolongtak; senki sem hitt benne, hogy egy ekkora vidámpark jövedelmező üzlet lehet. Az előzetes becslések szerint a park 8 millió dollárba került volna. Disney azonban nem esett kétségbe, leszerződött az ABC televízió és rádiótársasággal. A pénzügyi támogatásért cserébe az ABC rendszeresen sugározhatott a készülő parkban folyó munkálatokról. Zseniális húzás volt, Disney reklámot és egyben támogatót szerzett az épülő vidámparkjának, az ABC pedig javíthatta nézettségét, ugyanis rengetegen voltak kíváncsiak az épülő mesevilágra.

Disneyland szívében

Az építkezés 1954. július 16-án startolt; egy évvel és egy nappal a munkák kezdete után a park megnyitotta kapuit. A költségek jóval túllépték a 8 millió dollárt, a park felépítése 17 millió dollárba került, amely a mai árakon számolva az eredeti összeg körülbelül tízszeresének felel meg. Az építkezés rohamtempóban folyt, rengeteg munkát nem sikerült a nyitás napjára elvégezni. A munkások közvetlenül a kapunyitás előtt is festettek és kalapáltak.

A nem hivatalos nyitónap 1955. július 17-re esett, ez a vasárnap eredetileg a sajtónak és a meghívott vendégeknek volt fenntartva. Az emberek azonban gondoskodtak róla, hogy a „sajtós” nap végül valódi megnyitó legyen. Július 17-én ugyanis 28 ezer ember özönlötte el Disneylandet, és ennek csak a fele volt hivatalos meghívott. Az önjelölt vendégek hamis jegyekkel vagy egyszerűen a kerítésen átmászva jutottak be a vidámpark területére. Egy leleményes „vállalkozó” egy létrával oldotta meg a parkba való bejutást, amiért fejenként öt dollárt számolt fel.

Felülnézetből, 1963 (kép forrása: Wikipédia / EditorASC / CC BY 3.0)

A nagyközönség által önkényesen birtokba vett park első hivatalos napja végül Fekete Vasárnapként került be Disneyland történetébe. A jeles napon elképesztő kánikula tombolt, így a frissen aszfaltozott útburkolat megolvadt, nem kis bosszúságot okozva a megnyitóra magassarkú cipőben érkezett hölgyeknek, akiknek lábbelije beleragadt az aszfaltba. Sokan feladták a küzdelmet, és mezítláb próbálták megcsodálni a látványos mesevilágot.

A kánikula mellett a helyi vízvezeték-szerelők sztrájkja is bonyolította a helyzetet, mivel a munkabeszüntetés miatt a vízszolgáltatást csak részlegesen lehetett igénybe venni. Disney-nek választania kellett az öblítős vécék és az ivókutak között, és ő az előbbit választotta. A Pepsi ugyan fő szponzorként jelen volt az eseményen, így az emberek nem maradtak szomjan, de sokan rossz szájízzel hagyták el a parkot, azt gondolván, hogy a limitált ivóvíznek az volt a célja, hogy növeljék az üdítőitalok eladását. Az olvadó aszfalt és a vízhiány mellett a nyitónapot gázszivárgás is „színesítette”, ami miatt egy-két látványosságot egy ideig nem élvezhettek a látogatók. A büfék pedig nem bírták a nyomást, és kifogytak az élelemből.

Az ABC élőben közvetítette a megnyitót, amelyet rekordszámú, közel 70 millió néző kísért figyelemmel a tévék képernyőjén keresztül. A jeles eseményen a jövőbeli elnök, az akkor még színészként tevékenykedő Ronald Reagan az egyik műsorvezető szerepét töltötte be.

A rengeteg kínos baki ellenére az emberek érdeklődése a materializálódott csodavilág iránt óriási volt. Hét héttel a megnyitása után a park látogatóinak száma már meghaladta az egymilliót. Disneyland népszerűsége a mai napig töretlen, ugyanis 1955 júliusától 2018 decemberéig bezárólag a vidámparkot 726 millióan látogatták meg.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2021

• A popzene és a politika az 1980-as és 1990-es években
• Holländer Margit lágerélményei
• Göring, az élvhajhász náci
• A középkori élet hét legkülönösebb veszélye
  
• A két Karátsonyi-kastély Beodrán
• A magyar könnyűzene az 1980-as években
• Az indián fogságnaplók üzenete
• Szendrey Júlia világai
• Vacsoraversenyek az 1930-as évek Budapestjén