Naponta csaknem 1000 brit katona vesztette életét hónapokon át a Somme-nál
2020. november 18. 13:59 Múlt-kor
Közel öt hónap mészárlás után, 1916. november 18-án Sir Douglas Haig, a Brit Expedíciós Hadsereg főparancsnoka leállította a júliusban a Somme folyónál megindított antant-offenzívát. Véget ért a történelem valaha volt egyik legvéresebb összecsapása, amelynek során a szövetséges haderő mindössze 10 km-es mélységben nyomult be a német védelembe.
Brit Mark I harckocsi Thiepval közelében, 1916. szeptember 25. (kép forrása: Wikimedia Commons)
Korábban
A britek vesztesége 420 ezer, a franciáké 200 ezer, a németeké pedig mintegy félmillió főre tehető. A somme-i vágóhídon naponta 893 brit katona vesztette életét, aki pedig túlélte – mint az első világháború legfiatalabb katonája, az akkoriban mindössze 13 éves Sidney Lewis – sohasem felejtette el a borzalmakat.
A somme-i támadás elsődleges célja a Verdunt védő francia hadsereg tehermentesítése volt. Hét napig tartó tüzérségi előkészítés után július 1-jén indult meg a gyalogsági támadás, amelyben a brit hadsereg gerincét – a korábbi ütközetekkel ellentétben – a toborzást elrendelő hadügyminiszterről Kitchener hadseregnek elnevezett lelkes, de amatőr önkéntes haderő adta.
A katonák felkészületlensége és a tábornokok rugalmatlansága katasztrófához vezetett. Első nap közel 20 ezer brit katona vesztette életét, 38 ezren pedig megsebesültek. 1916. július 1-jét mindmáig a brit hadtörténet legnagyobb tragédiájaként tartják számon.
A csata azonban folytatódott. A brit hadsereg szeptember 15-én a somme-i offenzíva során vetett be a történelemben először tankokat, amelyeket ekkor még az ellenséges gépfegyverállások leküzdésére használtak.
A bevetésre váró 49 harckocsiból végül a meghibásodások következtében csak 32 indult támadásba. Bár a csatamezőn is akadtak technikai problémák, az ellenséges állásokat elérő tankok sokkolták a németeket.
A csatáról megoszlik a szakértők véleménye. Sokan értelmetlen vérfürdőnek tekintik a több mint 4 hónapos küzdelmet, Douglas Haiget pedig csak „somme-i mészárosként” emlegetik, mások azonban úgy vélik, az offenzíva nélkül az antant nem nyerte volna meg a háborút.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
régészet
- Fegyvertár, teke- és teniszpálya is tartozott VIII. Henrik főkancellárjának házához
- Észak-Afrika legősibb kőszerszámait találták meg Marokkóban
- Az őskori emberek fogköve alapján követhető a mezőgazdaság európai elterjedése
- Babilon utolsó uralkodója idejéből származó feliratot találtak Szaúd-Arábiában
- Ókori római utat és épületmaradványokat találtak a Velencei-lagúna mélyén
- Feltárják Szeged középkori városközpontjának egy részét
- Avar kori sírokra bukkantak a Paksi Atomerőmű bővítése során
- Lenyűgöző ókori mozaikpadlóra bukkantak Cipruson
- Ókori sírok és egy hadihajó maradványai kerültek elő Egyiptom elsüllyedt kikötővárosában
- A muszlim és keresztény hatalmak közt lavírozva szedték áldozataikat a hírhedt asszaszinok 17:00
- A lóerő és a vasút különös párosaért rajongott Buda és Pest a 19. században 13:10
- Hiába a magyar rendek tiltakozása, Habsburg és török „kiegyezést” hozott a szégyenletes vasvári béke 10:03
- Kempelen Farkas, aki sakkozógépével még a porosz királyt is átverte 08:49
- Karaktergyilkosság a kora újkorban: Báthory Erzsébet vérszomjas legendája 07:44
- Egy ajtónálló aprócska szerepével indult Louis de Funès filmes pályája tegnap
- Beethoven homlokon csókolta első hangversenyén az Európa-szerte csodált virtuózt, Liszt Ferencet tegnap
- A legsúlyosabb árat fizette úttörő kutatásaiért Marie Curie tegnap
